Speicherstadt - Raktarvaros

Foto: Matthias Haker

A mai Hamburg helyen mar a bronzkorban is kereskedelem folyt - feltehetöen ez volt az Alster es az Elba folyok, valamint legalabb 2 fontos eszak-deli iranyu kereskedö utvonal keresztezödesen felepitett, Treva nevü varos fö profilja. A XII. szazadban a kikötö megepitese es az elbai kereskedelmi jogok megszerzese utan a kereskedelem, es ezzel a polgarsag gyors viragzasnak indult.

Nem veletlen, hogy a Hamburg lett a Hanza szövetseg egyik elsö resztvevöje, hogy a közepkorban a varosban mar 600 sörfözde müködött, vagy hogy 1558-ban itt alapitottak meg az egyik elsö nemet tözsdet es 1678-ban az elsö nemet operat is. Ugyanakkor Hamburg, bar törtenelme soran többször is gazdat cserelt (allt francia, dan es orosz fennhatosag alatt is), meguszta a harminceves haborut es a reformaciot is különösebb verontas nelkül, igy tovabb erösödhetett.

A kereskedelem fontossagat mutatja az is, hogy amikor Hamburg 1871-ben a Nemet Birodalom reszeve valt, megörizte a varos vamszabadterület statusat. Amikor tiz evvel kesöbb vilagossa valt, hogy a vamszabadterület a kikötö területen kivül nem lesz fenntarthato, a polgarsag nyomasara azonnal elkezdtek egy, a kikötön belüli es ezzel tovabbra is vammentes raktar-es iparnegyed felepiteset. Igy epült meg 1888 es 1914 között a vilag legnagyobb, cölöpökre epült raktarepülete: az 1,5 km hosszu Raktarvaros.

Foto:dpa

Az elmult ketszaz evben ide erkezett, innen indult tovabb az Europaban felhasznalt tea, kave es füszerek legnagyobb resze. Az epületek 5-7 szintesek ("Böden"), plusz a földszint ("Raum") es a pince ("Keller"), ahol azonban az arvizveszely miatt nem törtent raktarozas.

Az epületfront egyik oldalan mindig egy csatorna huzodik - ide erkeztek azok a barkak, amelyek az Elban, a kikötöben horgonyzo tengerjaro vitorlasokrol hoztak be az arut. Mindegyik epületblokk tetejen csörlö talalhato, ezzel emeltek be az arut az egyes szintekre, ahol a tarolas mellett tovabbi feldolgozas, szortirozas es csomagolas is zajlott. A masik oldalon ut, ide alltak be a lovas - majd kesöbb benzines - kocsik berakodasra.

A Raktarvaros a 2. vilaghaboru alatt (ismet Operation Gomorrha) sulyosan megserült, de a 60-as evekig az eredetihez hüen helyreallitottak az elpusztult reszeket. A 90-es evek ota a terület ujabb, modernebb, de stilusban a regi epületekhez jol illö letesitmenyekkel bövült.

Mara a kereskedöcegek többnyire kiköltöztek a Raktarvarosbol, közelebb mentek a kontenerkikötöhöz. A Raktarvarost, amely 1991 ota müemlekvedelem alatt all, es 2015-ben valoszinüleg felkerül az UNESCO vilagörökseg listara, ma föleg szönyegkereskedök (ök a mai napig is vammentesseget elveznek itt), muzeumok es irodak nepesitik be. De a mai napig is megmaradt a mindent athato, mar szaz meterröl is erezhetö kaveillat, amely az evszazadok alatt kitörölhetetlenül beleivodott a falakba.