Kikötö

Hamburg egy "nedves" varos - es most nem arra a Nemetorszagban elterjedt nezetre celzok, miszerint Hamburgban allandoan esik az esö. Ez ugyanis nem igaz: az eves csapadek mennyisege 7-800mm, ami inkabb csak atlagosnak mondhato. Összehasonlitasul emlitem, hogy pl. a Ruhr-videken, avagy Bajororszag deli reszen (ugymint Berchtesgaden ;-) ) evente több mint 1.800mm csapadek is eshet...
A nedvesseg Hamburgban tehat nem felülröl, hanem alulrol jön: a varos területenek 8%-a vizfelület.
Ennek a viznek nagy reszen pedig oceanjarok, kontenerszallitok, tankerek es utasszallito hajok közlekednek: a hamburgi kikötö 7.236 hektarjaval (ebböl 2.987 ha viz) es 9,3 Mio TEU aruforgalmaval Europa masodik legnagyobb kikötöje.



A hamburgi kikötö hivatalos alapitasat 1189 majus 7-re dataljak. Ezen a napon Magyarorszagon III. Bela Arpad-hazi kiraly uralkodott, es valoszinüleg galiciai (a mai Ukrajnaban) haboruskodasaval volt elfoglalva, ahol is jo magyar szokas szerint a vesztes oldalara allt (de ez csak egy evvel kesöbb derült ki). Ekkor a Magyar Kiralysag mar 189 eves, Hamburg varosa pedig 381 eves törtenelemre tekintett vissza. Szinten az 1189-es evben törtent, hogy I. (Barbarossa) Frigyes Hamburg varosanak a "Birodalmi Szabad Varos" statust adomanyozta, es a ket esemeny megalapozta a varos kereskedelmi központta valasat. Hamburg a mai napig kereskedövaros maradt - de erröl majd kesöbb.

A kikötö mai arculatat a kontenerek elterjedese, es az ezzel együtt jaro nagyfoku automatizalas adta meg. Az elsö kontener-terminal 1968-ban nyilt meg, ma pedig az aruforgalom 2/3-a kontenerekben bonyolodik. Evente ca. 10 Mio. kontener fordul meg a kikötöben.
Ezzel együtt valt lehetöve a hajok hihetetlen gyors ki-es bepakolasa, igy ma evente ca. 12.000 hajo fordul meg a kikötöben, ami napi atlagban 33 ujonnan erkezett hajot jelent.



Ertekben a legfontosabb itt bejahozott termek megis a köolaj, es eppen ezert Hamburg egy nagy köolajfeldolgozo központ is. A masodik vilaghaboruban a brit es amerikai bombazasok soran (Operation Gomorrha, melynek elsödleges celja a nemet lakossag megfelemlitese volt, a civil lakossagban es epületekben törtenö lehetö legnagyobb karokozassal) ugyan Hamburg többi reszevel a köolajipar is szinte teljesen megsemmisült, de aztan hamar ujra felepült.
Emellett persze rengeteg mas termek is megfordul itt, pl. emlitesre melto, hogy Hamburgba erkezik az Europaban elfogyasztott kave legnagyobb resze.



Apro erdekesseg a 20. szazad törtenelme irant erdeklödö magyar olvasoim szamara az un. Moldauhafen, a kikötö egy 30.000 m-es területe, amely a versailles-i szerzödes alapjan 1929-ben 99 evre az akkori Csehszlovakianak lett kiadva, hogy az orszag tengeri összekötteteset biztositsa. A területet ma is a Cseh Köztarsasag hasznalja, a berleti szerzödes csak 2028-ban jar le.

A kikötö ugyanakkor a varos szerves resze, hiszen direkt a belvaros mellett fekszik. Az utasszallito terminalrol (Landungsbrücken) szinte percenkent indulnak kirandulohajok különbözö idötartamu kikötöi körutakra. Ez az un. Hafenrundfahrt minden hamburgi turistanak kötelezö program.
A kikötö körül szamos mas latvanyossag is sorakozik, amelyeket kesöbbi postingokban fogok bemutatni.

Vegül itt egy foto mainzi irodamrol, ahol iroasztalom fölött a kontenerkikötö kepe log. Csepelikent gyerekkoromban sokszor bebringaztam a Szabadkikötöt, ami egeszen a hetvenes evekig a tengertöl legmesszebb esö tengeri kikötönek szamitott. Igy aztan a hamburgi kikötö ellenallhatatlan vonzoeröt gyakorol ram.