Elbphilharmonie

Az Elbphilharmonie, azaz "Elba Filharmonia" egy kakukktojas a bemutatott latnivalok között, hiszen meg nem is letezik - pontosabban meg nem keszült el. Megis erdemes szolni rola, hiszen az epület mar mai allapotaban is meghatarozza a varos kepet - a projekt költsegvetese pedig meg jo ideig megfekszi a varosi elöljarok gyomrat...

Copyright: Herzog & de Meuron

Az Elbphilharmonie-t egyszerüen koncertteremnek titulalni olyan volna, mint a Csendes-oceant tonak hivni... a 110m-es, 26 emeletes epület magva valoban harom koncertterem - a legnagyobb 2.150 feröhelyes lesz - de ezenkivül egy 250 szobas szalloda, kb. 45 privat lakas, rengeteg iroda es parkolo valamint közhasznalatu területek is helyt kapnak majd benne.

Copyright: Herzog & de Meuron

Az epület ötlete 2007-ben született. A baseli Herzog & de Meuron epitesz iroda almodta meg a kikötö bejaratanal allo, massziv, egykori kaveraktar tetejere felepitendö, komplex kristaly alaku konstrukciot. Ekkoriban az epitesi költsegeket €77M-ra taksaltak. A cel egy olyan markans epület volt, amely szimbolizalja a varos modern kori ujjaszületeset. A hamburgi kikötöben zajlik ugyanis 2001 ota Europa legnagyobb epitkezese, a 157 hektaros HafenCity, melynek soran Hamburg belvarosanak területe 40%-kal bövül, es egykori raktarok es ipari letesitmenyek helyen lenyegeben egy egesz varos epül fel, lakoepületekkel, irodakkal es üzletekkel.

Foto: KCAP/ASTOC

A terveket Hamburg lakossaga es elöljaroi is lelkesen fogadtak. Hamburg a mai napig független varosallam, melyet a lakossag altal valasztott Bürgerschaft ("polgarsag"), azaz egyfajta varosi parlament iranyit. A Bürgerschaft megszavazta az epitkezes tervet, jo hamburgi tradicio szerint pedig a varos gazdagabb polgarai azonnal elkezdtek "összedobni" az epitkezesre valo összeget.

Azota a projekt botranyok sorozatava valt - a költsegek folyamatosan nöttek, mara mar €789M-ra dagadt a szamla (mostanaban mar neha egy milliardrol van szo), a varos pedig allando vitaban all a tervezö es a kivitelezö cegekkel is. 

Foto: dpa

Nem mindennapi epitkezesröl van szo. Az alapkent szolgalo raktarnak csak külsö falai maradtak meg, belül teljesen ujraepült. A felsö traktus burkolata 2.200 üvegpanelböl all: mindegyik mas es mas formaju, raadasul mindegyikre mas es mas napvedö mintat nyomtattak. Az eredmeny nem hasonlithato semmi mas epülethez - az Elba vize es az eg az idöjarastol függöen mindig mas formakat es szineket vet az üvegfalra.

Blankenese

Blankenese, egykori otthonunk, Hamburg egyik nyugati külkerülete - Hamburg Szentendreje az Elba partjan.

Foto: Patrick L. (fotocommunity.de)

Blankenese varos eredete a XI. szazadra tehetö, mar akkor is allt a varos közepen emelkedö Süllberg dombon egy var es egy apatsag. A varos elsö irasos nyoma az 1301-es evböl szarmazik, es csak a veletlen müve, hogy ez eppen III. Andras magyar kiraly halalanak, es ezzel az Arpad-haz kihalasanak eve. A Blankenese nev valoszinüleg a blanke Nees eszaknemet tajszolasos kifejezesböl ered, ami csillogo orrot jelent, es az Elba itteni öbleben a folyoba nyulo, viztöl csillogo homoku földnyelvre utalhat.
A varos karrierjet halaszfalukent kezdte, es sokaig az is maradt: a XV. szazadig nemet kezen, majd egeszen 1866-ig dan fennhatosag alatt. Csak ezutan került vissza a poroszokhoz. Blankenese törtenete szorosan összefonodik a Breckwoldt csalad törtenetevel. Viet Breckwoldt 1490-ben a csalad elsö tagjanak szamitott, azota pedig az anekdota szerint minden blankenesei egy Breckwoldt-tol szarmazik. Mi ugyan nem vagyunk tösgyökeres blankeneseiek, de azert legalabb a lakasunkat mi is egy bizonyos Breckwoldt urtol bereltük.
Idövel a halaszok mellett egyre több hajoskapitany es folyami pilota telepedett itt le, akiknek tetszett a falu meredek domboldalarol a kilatas az Elbara. Öket aztan követtek a festök es mas müveszek, a XX. szazadra pedig mar felkapott villanegyednek szamitott, es a mai napig az is maradt.
A közhiedelem szerint itt csak gazdagok laknak - igazabol pedig ugyan van belölük böven, de a varoska lakossaga meglepöen vegyes - es talan eppen ez adja meg a szepseget. A hires lepcsös negyedben (Treppenviertel) egeszen apro hazikok sorakoznak a kis, lepcsös utcacskak körül. Orakat lehet itt lepcsözve tölteni - a leghosszabb utca 170 lepcsöfokbol all. Szinten jellemzö az egyszerü, falusias tradiciok megörzese, mint pl. a husveti maglyarakas az Elba partjan, vagy a teli szankozasok a jellegzetes helyi szankokkal.

Foto: Thomas Panzau

Az Elba partja is kedvelt kirandulo- es setalohely. Jo idöben - Hamburgban ez legalabb 10 fokot jelent, esövel vagy anelkül - egy kiados seta utan kiülni az Elbahoz egy fagyival, es nezni a sürün közlekedö tengerjaro hajokat - kell ennel több?

Speicherstadt - Raktarvaros

Foto: Matthias Haker

A mai Hamburg helyen mar a bronzkorban is kereskedelem folyt - feltehetöen ez volt az Alster es az Elba folyok, valamint legalabb 2 fontos eszak-deli iranyu kereskedö utvonal keresztezödesen felepitett, Treva nevü varos fö profilja. A XII. szazadban a kikötö megepitese es az elbai kereskedelmi jogok megszerzese utan a kereskedelem, es ezzel a polgarsag gyors viragzasnak indult.

Nem veletlen, hogy a Hamburg lett a Hanza szövetseg egyik elsö resztvevöje, hogy a közepkorban a varosban mar 600 sörfözde müködött, vagy hogy 1558-ban itt alapitottak meg az egyik elsö nemet tözsdet es 1678-ban az elsö nemet operat is. Ugyanakkor Hamburg, bar törtenelme soran többször is gazdat cserelt (allt francia, dan es orosz fennhatosag alatt is), meguszta a harminceves haborut es a reformaciot is különösebb verontas nelkül, igy tovabb erösödhetett.

A kereskedelem fontossagat mutatja az is, hogy amikor Hamburg 1871-ben a Nemet Birodalom reszeve valt, megörizte a varos vamszabadterület statusat. Amikor tiz evvel kesöbb vilagossa valt, hogy a vamszabadterület a kikötö területen kivül nem lesz fenntarthato, a polgarsag nyomasara azonnal elkezdtek egy, a kikötön belüli es ezzel tovabbra is vammentes raktar-es iparnegyed felepiteset. Igy epült meg 1888 es 1914 között a vilag legnagyobb, cölöpökre epült raktarepülete: az 1,5 km hosszu Raktarvaros.

Foto:dpa

Az elmult ketszaz evben ide erkezett, innen indult tovabb az Europaban felhasznalt tea, kave es füszerek legnagyobb resze. Az epületek 5-7 szintesek ("Böden"), plusz a földszint ("Raum") es a pince ("Keller"), ahol azonban az arvizveszely miatt nem törtent raktarozas.

Az epületfront egyik oldalan mindig egy csatorna huzodik - ide erkeztek azok a barkak, amelyek az Elban, a kikötöben horgonyzo tengerjaro vitorlasokrol hoztak be az arut. Mindegyik epületblokk tetejen csörlö talalhato, ezzel emeltek be az arut az egyes szintekre, ahol a tarolas mellett tovabbi feldolgozas, szortirozas es csomagolas is zajlott. A masik oldalon ut, ide alltak be a lovas - majd kesöbb benzines - kocsik berakodasra.

A Raktarvaros a 2. vilaghaboru alatt (ismet Operation Gomorrha) sulyosan megserült, de a 60-as evekig az eredetihez hüen helyreallitottak az elpusztult reszeket. A 90-es evek ota a terület ujabb, modernebb, de stilusban a regi epületekhez jol illö letesitmenyekkel bövült.

Mara a kereskedöcegek többnyire kiköltöztek a Raktarvarosbol, közelebb mentek a kontenerkikötöhöz. A Raktarvarost, amely 1991 ota müemlekvedelem alatt all, es 2015-ben valoszinüleg felkerül az UNESCO vilagörökseg listara, ma föleg szönyegkereskedök (ök a mai napig is vammentesseget elveznek itt), muzeumok es irodak nepesitik be. De a mai napig is megmaradt a mindent athato, mar szaz meterröl is erezhetö kaveillat, amely az evszazadok alatt kitörölhetetlenül beleivodott a falakba.

Kikötö

Hamburg egy "nedves" varos - es most nem arra a Nemetorszagban elterjedt nezetre celzok, miszerint Hamburgban allandoan esik az esö. Ez ugyanis nem igaz: az eves csapadek mennyisege 7-800mm, ami inkabb csak atlagosnak mondhato. Összehasonlitasul emlitem, hogy pl. a Ruhr-videken, avagy Bajororszag deli reszen (ugymint Berchtesgaden ;-) ) evente több mint 1.800mm csapadek is eshet...
A nedvesseg Hamburgban tehat nem felülröl, hanem alulrol jön: a varos területenek 8%-a vizfelület.
Ennek a viznek nagy reszen pedig oceanjarok, kontenerszallitok, tankerek es utasszallito hajok közlekednek: a hamburgi kikötö 7.236 hektarjaval (ebböl 2.987 ha viz) es 9,3 Mio TEU aruforgalmaval Europa masodik legnagyobb kikötöje.



A hamburgi kikötö hivatalos alapitasat 1189 majus 7-re dataljak. Ezen a napon Magyarorszagon III. Bela Arpad-hazi kiraly uralkodott, es valoszinüleg galiciai (a mai Ukrajnaban) haboruskodasaval volt elfoglalva, ahol is jo magyar szokas szerint a vesztes oldalara allt (de ez csak egy evvel kesöbb derült ki). Ekkor a Magyar Kiralysag mar 189 eves, Hamburg varosa pedig 381 eves törtenelemre tekintett vissza. Szinten az 1189-es evben törtent, hogy I. (Barbarossa) Frigyes Hamburg varosanak a "Birodalmi Szabad Varos" statust adomanyozta, es a ket esemeny megalapozta a varos kereskedelmi központta valasat. Hamburg a mai napig kereskedövaros maradt - de erröl majd kesöbb.

A kikötö mai arculatat a kontenerek elterjedese, es az ezzel együtt jaro nagyfoku automatizalas adta meg. Az elsö kontener-terminal 1968-ban nyilt meg, ma pedig az aruforgalom 2/3-a kontenerekben bonyolodik. Evente ca. 10 Mio. kontener fordul meg a kikötöben.
Ezzel együtt valt lehetöve a hajok hihetetlen gyors ki-es bepakolasa, igy ma evente ca. 12.000 hajo fordul meg a kikötöben, ami napi atlagban 33 ujonnan erkezett hajot jelent.



Ertekben a legfontosabb itt bejahozott termek megis a köolaj, es eppen ezert Hamburg egy nagy köolajfeldolgozo központ is. A masodik vilaghaboruban a brit es amerikai bombazasok soran (Operation Gomorrha, melynek elsödleges celja a nemet lakossag megfelemlitese volt, a civil lakossagban es epületekben törtenö lehetö legnagyobb karokozassal) ugyan Hamburg többi reszevel a köolajipar is szinte teljesen megsemmisült, de aztan hamar ujra felepült.
Emellett persze rengeteg mas termek is megfordul itt, pl. emlitesre melto, hogy Hamburgba erkezik az Europaban elfogyasztott kave legnagyobb resze.



Apro erdekesseg a 20. szazad törtenelme irant erdeklödö magyar olvasoim szamara az un. Moldauhafen, a kikötö egy 30.000 m-es területe, amely a versailles-i szerzödes alapjan 1929-ben 99 evre az akkori Csehszlovakianak lett kiadva, hogy az orszag tengeri összekötteteset biztositsa. A területet ma is a Cseh Köztarsasag hasznalja, a berleti szerzödes csak 2028-ban jar le.

A kikötö ugyanakkor a varos szerves resze, hiszen direkt a belvaros mellett fekszik. Az utasszallito terminalrol (Landungsbrücken) szinte percenkent indulnak kirandulohajok különbözö idötartamu kikötöi körutakra. Ez az un. Hafenrundfahrt minden hamburgi turistanak kötelezö program.
A kikötö körül szamos mas latvanyossag is sorakozik, amelyeket kesöbbi postingokban fogok bemutatni.

Vegül itt egy foto mainzi irodamrol, ahol iroasztalom fölött a kontenerkikötö kepe log. Csepelikent gyerekkoromban sokszor bebringaztam a Szabadkikötöt, ami egeszen a hetvenes evekig a tengertöl legmesszebb esö tengeri kikötönek szamitott. Igy aztan a hamburgi kikötö ellenallhatatlan vonzoeröt gyakorol ram.

Szent Mihaly-templom

A Szent Mihaly-templom Hamburg jelkepe. Fekete tornyanak sziluettje a varosban mindenhonnan visszaköszön.



A templom a kikötö fölött, egy dombon all. Nem csak törtenete miatt erdekes, de tornyaba lepcsökön fel lehet menni, igy tökeletes kilatopont is. Felülröl belathato az egesz varos, a kikötö, az Elba torkolata a ki-be közlekedö oceanjaro hajokkal.

Miert?

Mit is nezzünk meg a Vilag Kapujaban?

Minden heten egy latnivalo ezen a blogon.

De elöször kezdjük az alapoknal.