Hidak

Nem indulhatunk ugy el Hamburgba, hogy ne essek szo a hidakrol, mert Hamburg a hidak varosa.
Olyannyira, hogy Hamburgban több hid van, mint Velenceben. Söt, több a hid, mint Velenceben, Amsterdamban es Stockholmban összesen. A Nemet Statisztikai Intezet szambavetele szerint Hamburg 2.485 hidjaval biztosan Europa - de lehet, hogy az egesz vilag - leghidasabb varosa.

Kis hijan itt epült meg a vilag legnagyobb hidja is, erre a mai napig is emlekeztet az Övelgönnei strand elejen lathato oriasi betontalapzat - ez nem szamit eppenseggel kedvelt turistalatvanyossagnak, pedig törtenete nagyonis erdekes.
Ez a talapzat egy oriasi, az Elban at vezetö függöhid alapjanak epült. Ugyanis a 30-as evekben Hitler Hamburgot az öt "Führer Varosa" egyikenek kialtotta ki. Szerinte Hamburg "a nemzeti szocializmus kapuja a vilag fele", es termeszetesen ugy dukalt, hogy ezt a varost is monumentalis epületekkel tegyek egyedülallova. Az ötlet ehhez magatol a Führertöl eredt, aki egy kikötöi hajokazas soran "spontan" rajzolta meg a az elbai orias függöhid tervrajzat. A rajz maig is megmaradt - a hid 70 meter magasan huzodott volna, a Golden Gate mintajara több mint 250 metert szabadon hidalva at. Technikailag ez akkoriban egyedülallo kihivas volt - lehetseges egyaltalan az Elba medrebe 180 meter magas tartopillereket epiteni? Ennek tisztazasara epült a ma is meglevö probaalap, amelynek alaköletetelen maga a Führer is jelen volt. A projekten 70.000 munkas 25 even at dolgozott volna - de a vilaghaboru hamarosan keresztülhuzta a terveket, es Hamburgnak jo ideig mas gondjai akadtak, mint az orias függöhidak...
...egeszen a 70-es evekig, amikor ujra felmerült az Elba-hid ötlete. Mas helyen - addigra az aruforgalom athelyezödött a kikötö belsö reszeibe - de szinten az egesz kikötö felett epült meg a Köhlbrandbrücke 1974-ben. A hidfök 135m magas acelpoznak, a hid teste 55 meterrel a viz fölött halad el, az egesz konstrukcio 3.618m hosszu, a leghosszabb függö resz pedig 325m-t hidal at.

Foto: promods.net

Aki valaha keresztülment a Köhlbrandbrücken, az megerti, hogy mennyire bizarrnak tünhetett a 2. vilaghaboru elöestejen Hitler meg ennel is joval ambiciozusabb hidterve...
Egyebkent 2014 ota folyik egy uj hid epitese, mert a mai oriashajok szamara az 55 meteres hidmagassag mar nem eleg. Az uj hid, amely 2030-ra fog elkeszülni, lehetöve teszi a legnagyobb kontenerhajok problemamentes athaladasat is... belmagassaga pontosan 72 meter lesz, ezzel is bizonyitva, hogy nincs uj a nap alatt...

Hummel, Hummel, Mors, Mors

Ha egy hamburgi "Hummel, Hummel" felkialtassal közeledik hozzad, akkor erre csak egy helyes valasz van: "Mors, Mors!" Az egykor hirhedt hamburgi köszönes mara kisse kiment a divatbol, de csatakialtaskent meg ma is el es virul, pl. a focistadionokban.

A szofordulat eredete a XIX szazadban keresendö. Ekkor elt Johann Wilhelm Bentz, azaz csufneven Hans Hummel, aki az egykori hamburgi belvarosban vizhordozokent tevekenykedett. 

A központi vizellatas bevezetese elött ugyanis a varosi lakossag is kutakrol hozta a vizet; a vizhordozo nemi jutalek fejeben atvette ezt a nehez munkat. Bentz, aki a legendak szerint rendkivül morcos es rosszkedvü termeszet volt, altalaban egy csapat gyerek kisereteben jarta a varost, mestersege egyenruhajaban, a fekete kabatban es fekete kalapban. A gyerekek folyamatosan csufoltak, Hummelnek szolitva - mivel ö roskadasig meg volt rakva a nehez vizesvödrökkel, igy csak kiabalni tudott: "Mors, Mors", ami az eszaknemet tajszolasban annyit jelent, hogy nyald ki a f****.

Hans Hummel 1854-ben meghalt, de a szofordulat addigra bekerült a köznyelvbe, egyfajta titkos jelkodkent - ha pl. ket hamburgi külföldön talalkozott, igy köszönve rögtön vilagossa lett a szarmazas szerinti kötelek.

A 30-as evekben a nacik szemet szurta Bentz egykori területe, a Gängeviertel, amely lepusztult, szegenyes hazaival csak ugy ontotta a "reakcios es kommunista" elemeket. Hamarosan döntes született: az egesz varosreszt leromboltak, es helyebe uj, vilagos es tisztabb epületek epültek. A nacik jo erzekkel egy tipikus hamburgi stilusu, klinkerteglas, ugymond "nepies" negyedet huztak fel - a nepies jelleg alatamasztasara pedig eppen jol jött Hans Hummel legendaja. Igy került 1938-ban a Rademachergang egyik terere Hans Hummel szobra.

Foto: wikipedia.org

A szobor egyik felen a vizhordozo legendas alakja lathato - mögötte pedig az öt csufolo gyerekek.

A figyelmes szemlelö a ter egyik tavoli sarkan - a Breiter Gang fele esö sarokhazon - egy masik szobrot fedezhet fel: egy vasott gyereket, aki letolt nadragjat mutatja a jobb sorsra erdemes vizhordozo fele...

Foto: saltacornu/flickr

A szobor es az epületek ma mar senkit sem emlekeztetnek a naci propagandara, Hans Hummel pedig a mai napig is hüsegesen követi a HSV focicsapat meccseit - az idök vegezeteig, vagy legalabbis amig a HSV az 1. Bundesligaban jatszik...

Nemzetközi Tengereszeti Muzeum

A Nemzetközi Tengereszeti Muzeum matol kezdve szinten a vilagörökseg resze, hiszen a Speicherstadt egyik nagyobb epületeben, a Kaispeicher B-ben talalhato, melyet nagyon igenyesen, korhüen ujittatott fel Hamburg varosa. A muzeum 2008-ban nyilt meg, a gyüjtemeny alapjat egy privat gyüjtö, Peter Tamm adta.

Foto: notholt.de

A muzeumban több mint 40.000 targy es több mint egy millio fotografia kapott helyet, es rengeteg temakörben vannak erdekessegek, a tengeri navigacio es a hajozas törtenetetöl kezdve a modern hajozasig.

Itt lathato pl. a James Caird II, egy 7,5 meter hosszu csonak, amelyben Sir Ernest Shackleton,(szerintem a XX szazad legnagyobb felfedezöje) ket evig hanyodott a jegen es a tengeren miutan hajojat, az Endurance-t a jeg sztmorzsolta. Vegül Shackletonnak sikerült megtennie a több mint 1000km-es utat a legközelebbi balnavadaszokhoz es igy ö maga es teljes legenysege is megmenekült.

Foto: www.forum.jamescairdsociety.com

A 9. szinten több tizezer hajomodell lathato, egy szinte minden letezö hajotipust atölelö gyüjtemenyben.

A muzeum dokkjaban a Queen Mary II több mint egy millio legokockabol megepitett masa fekszik.

Foto: commons.wikimedia.org

A muzeum hajoszimulatoraban barki kiprobalhatja, milyen is egy modern tengerjaro hajot igazgatni. Itt hetente haromszor valodi hajoskapitanyok allnak tudasukkal a latogatok rendelkezesere.

Foto: news.hamburg-convention.com

Hot News: Speicherstadt es Chilehaus vilagöröksegek!

Az Unesco Vilagörökseg Bizottsaga mai bonni ülesen a hamburgi Speicherstadtot es a Chilehaus-t felvette vilagörökseg listajara! Ezzel Hamburgban van Nemetorszag 40. vilagöröksege.

Kenuzas az Alster folyon

Elözöleg mar bemutattam az Alster tavait, de az Alster folyokent is fontos resze Hamburgnak.

A folyo, oldalagai es csatornai behalozzak a varost - egy kenutura a nyari melegben kivalo kirandulas es a legjobb modja a varos megismeresenek, hiszen a vizen szinte mindenhova el lehet jutni es betekintest nyerni a homlokzatok mögött, a kertekben zajlo eletbe. 

Aki Hamburg eszaki reszen kezdi kiruccanasat, az valosagos vadregenyes kenuturara szamithat. 

Foto: kanumagazin.de

A folyo melletti telkek nem csak nagyon dragak, de szinte megszerezhetetlenek: csak örökösödes utjan vagy kez alatt lehet hozzajuk jutni. Igy a part menti birtokokon többnyire elegans villak es kuriak allnak. Megis szinte barhol ki lehet kötni, hiszen a to közvetlen partja mindenhol nyilvanos területnek szamit.

A varosközponthoz közeledve egyre szorosabban allnak a hazak, egyre rendezettebb a folyopart.

Foto: nocke.de

A Rondeelteich (Kerek to) es környeke mar belvarosi villanegyed, a tavacskan nagy a kenuforgalom.

Innentöl mar a belvarosban haladunk, a folyoparton ketoldalt a szazadfordulobol szarmazo berhazak es loftok, bennük "drive-in" vagy kenukikötös kavezok es fagyizok.

Foto: hamburg.de

A kenu-utvonal vege az Außenalster tava, innen visszafele indul a kenu - szerencsere az Alsternek minimalis sodrasa van...

Planten un Blomen

Minden valamirevalo varosnak van tüdeje: ami Budapesten a varosliget, New Yorkban a Central Park, az Hamburgban a Planten un Blomen. A nev eszaknemet tajszolasban "Pflanzen und Blumen"-t jelent, magyarul "Növenyek es viragok" - es a nev program, hiszen a botanikus kert es nyilvanos park keverekeröl van szo.
A 47 hektaros kertet 1821-ben alapitotta Johann Georg Christian Lehmann nemet botanikus - az ez alkalommal ültetett platanfa meg ma is el es jo egeszsegnek örvend.

Foto: Winfried Steinke

A park kivaloan alkalmas egy csaladi piknikre vagy setara, de emellett szamos latvanyossag is talalhato benne: a Patikus Kertek, azaz "az egeszseg het kertje" feherre meszelt falai között szamtalan gyogy- es füszernöveny terem, a Mediterran Teraszok fekete palakövei magukba szivjak a nap meleget, igy a Földközi-tenger jonehany növenye dacol itt a hamburgi eghajlattal, a Rozsakertben több mint 300 rozsafajta viragzik - es mi lenne egy park Japankert nelkül? Ez esetben Europa legnagyobb japan kertjeröl van szo, közepen igazi japan teahazzal.

Foto: hamburger-fotospots.de

Hamburgi Foto Triennale

Ezen a nyaron kerül sor a hamburgi Foto Triennalera, amely kereteben nyolc muzeum, szamos galeria es a varos különbözö pontjain felallitott kontenerek mint pop-up kiallitotermek mutatnak be fotografiai munkakat. Emellett szamos fotozassal kapcsolatos rendezvenyre is sor kerül, ahol müveszekkel lehet talakozni/vitatkozni, stb...
A triennale mottoja: "The Day Will Come".
Erdemes elidözni a Triennale honlapjan, hiszen annyira sokszinü a program, hogy mindenki talal benne a sajat maga szamara erdekeset.

Foto: phototriennale.de

Hamburg Dungeon

A hamburgi latvanyossagok közül nem maradhat ki a Hamburg Dungeon - mar csak azert sem, mert minden mas latvanyossag is tele van ragasztva a plakatjaival.
En szemely szerint ennel nagyobb blödseget nehezen tudok elkepzelni...

Foto: hamburg-dungeon.de

A Hamburg Dungeon a Speicherstadtban van - könnyen megtalalhato, mert megdöbbentö modon szinte mindig sor all elötte...
Pincelabirintusaban Hamburg törtenetenek legremesebb, legborzalmasabb, leghajmeresztöbb esemenyei elevenednek fel... mint peldaul:
- Störtebeker, a hirhedt kaloz, akinek szemelye körül tenyleg rengeteg erdekes legenda szövödött
- az 1842-es hamburgi tüzvesz
- a pestisjarvanyok
Es ezenkivül meg sok mas pihentagyu remseges latvanyossag, maszkirozott szineszek elöadasaban.
A leghajmeresztöbb megis az, hogy a weboldaluk ezt az egeszet az okulas es a tanulas cukormazaval önti le...

Foto: hfr

Update: Aktualis Müveszet Csarnoka

Publikaltak az Aktualis Müveszet Csarnoka nyari kiallitasi programjat, es februari igeretemhez hiven informalom a blog olvasoit.
Günther Förg, a 2013-ban elhunyt hires nemet modernista festö es fotos falfestmenyei lesznek itt lathatoak.

Foto: deichtorhallen.de

Jenisch Park

Hamburg legregebbi parkja es egyben legregebbi termeszetvedelmi területe, a 43 hektaros Jenisch Park több mint 200 eves törtenetre tekint vissza. Az Elba partjan, egy enyhe lejtesü domboldalon 1800 környeken alapitott arboretumot Caspar Voght gazdag kereskedö es szocialis reformator.
Voght felepitette Hamburg legsikeresebb es legnagyobb kereskedöhazat, es mellesleg rengeteget tett a szegenyekert, de a szive melyen megis a mezögazdasag erdekelte. Peldaul ö volt az elsö, aki Nemetorszagban burgonyat termesztett... Mintagazdasaganak magva pedig a mai Jenisch Park volt.
A gazdasagot 1828-ban vette meg Martin Jenisch, es hamarosan elrendelte egy falusi rezidencia epiteset.

Foto: google.de

A tervezessel Karl Friedrich Schinkelt bizta meg, koranak meghatarozo porosz epiteszet, a neoklasszicizmus mesteret, aki pl. Berlinböl vilagvarost faragott. Ennek megfelelöen egy szigoru klasszicista epület epült, amely szepen harmonizal a környezö parkkal es egyszerü formaival mar szinte modernnek tünik.
A park masik vegeben, szinte feleletkent Schinkel epületere all a Jenisch Park masik nevezetessege, a Barlach Haz.
A Barlach Haz szinte visszhangozza a Jenisch Haz törtenetet, csak 130 evvel kesöbb. Ismet egy gazdag hamburgi kereskedö, Hermann Reemtsma a mecenas, es ismet egy neves epitesz, Werner Kallmorgen a tervezö. A cel pedig egy muzeum megepitese Ernst Barlach, a nemet expresszionista festö, Reemtsma kedvelt festöje szamara.

Foto: hamburg.de

Az eredmeny ismet egy klasszikusan modern epület es szerintem egy tökeletes muzeum, ahol a zartsag es a nyitottsag egysege, a tiszta formak es a sok feny idealis szinpadot nyujtanak az itt kiallitott müveknek.

Witthüs

Egyik kedvenc celpontunk Hamburgban egy jo delutani setahoz es kavezashoz, vagy egy hosszura nyujtott hetvegi brancshoz a Witthüs, Blankenese hataraban, a Hirschpark közepen, közel az Elba partjahoz.

Foto: candlelight-hamburg.de

Maga a park 140 eves, az epület meg "csak" 115 eves törtenelemre tekint vissza. Feher falai, nadfedele a kor tipikus eszaknemet falusi epiteszetet tükrözik.
Belül is mintha megallt volna az idö - a szük kis helyisegek csordulasig tele asztalokkal es szekekkel, a feher falak mar elbirnanak egy ujrafestest - de az asztalon friss virag es a sütemenyek regi hamburgi recept szerint keszülnek.
Vasarnaponkent itt talalkozik Blankenese szine-java. Jo hamburgi szokas szerint a gyerekek szabadon engedve birtokukba veszik az egesz epületet es a környezö füvet is, igy aztan a büfeasztal, illetve a büfe romjai nehezen megközelithetök - de ezen senki sem akad fenn, hiszen vegülis mindenkinek eleg jut, a vasarnap pedig hosszu...

A propos Olafur Eliasson...

...ö Lego temakörben sem kutya...

Hamburger Kinderzimmer

Ha mar az Alster környeken idözünk, erdemes közelebbröl is megnezni a Binnenalster es az Außenalster között tronolo oriasi, modern kocka epületet.

Foto: hamburg.de

Elsö latasra talan nem feltünö, de a kocka egy igencsak furcsa epitmeny resze: vörös talapzataval es a mellette levö klasszicista epülettel együtt alkotjak a Hamburger Kunsthallet.
Egyertelmü, hogy a regi epületben lathatoak a regi mesterek festmenyei, az ujban pedig a modern festmenyek. Kevesbe egyertelmü, hogy a vörös talapzat is a muzeum resze, egy hosszu föld alatti folyoso köti össze a ket epületet, amely maga is egy müalkotas - a nemet törtenelem azon reszevel foglalkozik, amely a regi es a modern kor között törtent...

Foto: bridgemanimages.com

Az egesz muzeum 2016-ig felujitas alatt all, de a munkalatok alatt is reszben nyitva tart.

Itt talalhato egy uj erdekesseg, a Hamburger Kinderzimmer. Tulajdonkeppen a modern epület aulajarol van szo, amelyet a hires dan-izlandi müvesz, Olafur Eliasson tervezett at, gyerekek es csaladok szamara. Eliasson föleg monumentalis installacioival, pontosabban fenyinstallacioival lett hires, de ez itt egy masmilyen müalkotas. A gyerekek palcikakbol es összekötö gömbökböl epithetnek alakokat, amelyeket aztan a tükrökkel es polcokkal felszerelt aulaban "allithatnak ki".
Ezutan egy specialisan a gyerekek szamara tervezett terkeppel felszerelve indulhat az expedicio a muzeumon es hat evszazad müveszeten keresztül...

Außenalster

Marciusban mar bemutattam a Belsö-Alstert, most pedig nagytestvere, a Külsö-Alster van soron.
Ez a to 164 hektar nagysagu - ha meretben nem is, de melysegben hasonlit a Balatonhoz: atlagban 2,5 meter mely, legmelyebb pontja pedig 4,5m. Bar a varos kellös közepen fekszik, partja megis teljesen parkositott, többek között kivalo futopalya is. Megkerülese 7,5km, a Binnenalsterrel együtt pedig egy tökeletesen sik, tökeletesen kiepitett 10km-es kört ad.

Az Außenalster amugy is a sport jegyeben all - termeszetesen a vizisporte a föszerep. A to kedvelt evezö- es vitorlazoterep. Hamburgban ez a ket sport - no meg a gyeplabda - all az elit sport rangsor legtetejen. Az Außenalster partjan egymas mellett sorakoznak az evezö- es vitorlasklubok. A több millios ertekü toparti epületeket szemrebbenes nelkül hasznaljak a hajok raktarozasara, senkinek sem jutna eszebe penzze tenni öket - persze a klubtagok többsegenek nincs is nagyon szüksege plusz penzre... A tavon nagy a forgalom, az evezösök es vitorlasok kerülgetik a hetvegi csonakazokat es vizibicikliseket. Erdemes vigyazni, hiszen a valtozo szeljaras miatt a to nem egyszerü vitorlas terület - raadasul itt a jobkkezszabaly van ervenyben, kiveve a kirandulohajokat, az un. Alsterdampfereket (Alster gözös), amelyek persze nem gözösök, viszont mindig elsöbbsegük van.

A keleti part egeszen a XIX. szazadig varosi tulajdonban allt, csak ezutan kezdödött fejlödese, es ezt a hatranyt a mai napig sem tudta teljesen behozni. A nyugati part mar több szaz eve szamit elegans környeknek: Uhlenhorst, Harvestehude, Winterhude környeken szinte nincs az a penz, hogy lakast lehessen kapni.

Kay Strandt

Talan meglepö, hogy bar a to erösen beepitett es szabalyozott, vize megis kivalo, szinte ivoviz minösegü. Uszni es fürödni viszont a nagy hajoforgalomra valo tekintettel tilos.

Hagenah

A halkereskedelem Hamburgban nem csak turistaattrakcio, hanem ösidök ota az egyik legfontosabb iparag is. A hamburgi polgarsag nagy - es igenyes - halfogyaszto, nem veletlen, hogy itt meg a szupermarketekben is pl. jobb majonezes raksalatat lehet kapni, mint Frankfurtban a gourmet halboltokban...
Aki pedig a turistatömegektöl tavol, az igazi profiknal akar raerezni a friss hal izere, annak Bahrenfeldbe kell kimereszkednie. Itt, Hamburg egyik iparnegyedeben varja ügyfeleit a Karsten Hagenah halüzem es halkereskedes: az a ceg, amelyet a hamburgi Bild Zeitung szeretetteljesen csak Halkiralynak becez...
A ceget Karsten Hagenah, elbai halaszember alapitotta 123 evvel ezelött, 1892-ben a hamburgi halpiacon. Azota is csaladi tulajdonban müködik - a cegtulajdonos az alapito unokaja.

Foto: hagenah-hamburg.de

A Hagenah nem igazi halbolt - a ceg fö profilja a halnagykereskedelem es a halfeldolgozas. Igazabol egy nagy üzemcsarnokrol van szo, amelyben több tucat gumiruhas alkalmazott vagja, rakodja es csomagolja a minden elkepzelhetö formaban es szinben beerkezö halat.
A csarnok szelen egy sarok el volt keritve: itt mertek a halat a gyakorta betevedö müertö privat halrajongoknak. Eleinte ez egy improvizalt eladohely volt: 20 evvel ezelött, amikor elöször jartam itt, bizony jol jött volna egy gumicsizma... De a pult egyik felen hihetetlen sokasagban halmozodtak a frissen fogott halak, a masik oldalon pedig egy grillen a napi fogasbol keszültek egyszerü de nagyszerü etelek.

Foto: kroschke-gruppe.de

Azota itt is haladt a vilag. A Hagenah boltja Europa leghosszabb halpultjaval rendelkezik (30m), a grillböl pedig egy teljes konyha es etterem nötte ki magat. De a szakertelem es a fi'ling ma is megmaradt, es a kivancsi vasarlo az eladok valla fölött azert bekukucskalhat a halüzem csarnokaba...
2015 marciusa ota a Hagenah es a mellette levö - szinten tradicionalis, regi hamburgi jacht-felszerelö A.W. Niemeyer kooperacioja reven egy maritim központ letesül itt, ahol a hajozasi ruhazat es felszereles es a füstölt lazacos zsemle tökeletesen kiegeszitik majd egymast...

Halpiac

Hamburgban a nyari vasarnap koran kezdödik: reggel 5-töl 9.30-ig tart nyitva a legendas halpiac, es megeri a korai kelest no meg a reggeli fagyoskodast!

Foto: Hendrike

Igazabol nem is hamburgi, hanem altonai halpiacnak hivjak. Hamburg es Altona evszazadokon at versengett egymassal: Hamburg többnyire szabad varosallamkent, Altona pedig hol a dan, hol a porosz kiraly uralkodasa alatt probalt kikanyaritani minel nagyobb reszt a tengeri kereskedelemböl.

Ami a halpiacot illeti, itt Altonae az elsöbbseg. Itt mar a 16. szazadban piac alapult, eleinte a halkereskedelem celjara. A korai nyitas magyarazata, hogy a halnak meg frissen, azaz a vasarnapi mise elött az urasagi konyhakon kellett lennie. Kesöbb aztan zöldseg- gyümölcs- es textilkereskedelem is folyt itt. A 19. szazadra elöször vasutvonal, majd kesöbb alagut epült az altonai kikötö es a halpiac között (az un. Schnellfischtunnel "gyors hal alagut" ma mar nem üzemel, de megtekinthetö), ezekben az idökben ez volt a vilag legnagyobb halpiaca. Erre aztan Hamburg varosa sebteben egy sajat piacot es halcsarnokot epittetett nem messze az altonaitol. Kesöbb az altonai es a hamburgi halpiac fuzionalt. Azota persze a halkereskedelem online zajlik, a szallitas es rakodas pedig a kikötö hütött raktarcsarnokaiban. De a halpiac maig is megmaradt, es hetente több mint 70.000 latogato vasarol itt be. 

A halpiaci vasarlas különleges elmeny, nem csak a helyszin miatt: az Elba partjan, a kikötö szomszedsagaban paratlan latvanyban van reszünk. A több szaz arus mellett a fö szenzacio az aukciosok produkcioja. Halat, szobanövenyeket es gyümölcsöt is arvereznek a kikialtok: ember legyen, aki megallja, hogy az aukcio heveben ne csapjon le egy különlegesen olcsonak velt lazacra vagy jopar kilos gyümölcsös kosarra. Persze nem csak a nyers hal csalogat: a rakos vagy lazacos zsemle egy atmulatott Reeperbahn ejszaka utan helyrerakja - vagy eppen vegkepp kikesziti - a gyomrot, es ennel frissebben sehol sem kaphato!

A propos Reeperbahn: a szombat esti bulizas utan kedvelt gyülekezöhely a halpiac központja es lelke, a Fischauktionshalle, azaz a hal aukcios csarnok.  Ez a csarnok szinten az altonai piac reszekent, a 19. szazadban epült, de a 2. vilaghaboruban sulyosan megserült. Sokaig romos allapotban kallodott, majd ismet csak a hamburgi polgarsag megmozdulasa segitett: a polgarokbol verbuvalodott vedegylet müemleki vedelem ala helyeztette es privat penzböl helyreallitotta a csarnokot. 

Manapsag vasarnaponkent itt reggel 6-tol szol a zene, folyik a sör, folytatodik a buli a tipikus nemet intezmeny, a Frühschoppen ("reggeli pohar") azaz zenevel, ivassal egybekötött kiados közös reggeli kereteben. 

Kiez

Mar valoszinüleg csodalkoztatok, hogy lassan negy honapja blogozgatok itt Hamburgrol, de meg egyszer sem esett szo Hamburg talan egyetlen olyan nevezetessegeröl, amelyet Nemetorszagon kivül is szinte mindenki ismer: a Reeperbahnrol es St. Paulirol! Nos, ma ezt a hirhedt szorakozonegyedet jarjuk be, amelynek valodi nemet neve, a Kiez ("kic") nem annyira közismert.
Aki "auf den Kiez" azaz a Kiez-re megy, az szorakozni indul, es ez a negyed a szorakozasok hihetetlen sokszinü csokrat nyujtja, a Reeperbahnon es mellekutcain, a Davidstraßen, a Herbertstraßen, a Große Freiheiton, hogy csak a legismertebbeket emlitsem.

Elöször is enekeljünk: a következö Hans Albers notat 1930-bol minden 16 even felüli nemet fujja. Hazi feladat: a refrent kivülröl megtanulni! Ahogy az enek is mondja: aki meg sosem setalt vegig a Reeperbahnon egy nyari esten, az egy szegeny ördög... mert egy regi nemet mondast idezve ez a "vilag legbünösebb utcaja"...

A Kiez karrierje szorosan összefügg a kikötö fejlödesevel, hiszen a hajok legenysege, az utazok voltak a negyed legföbb kliensei. A mai napig is van valami maritim az egesz negyedben: az ember minden pillanatban varja Fülig Jimmy vagy Piszkos Fred megjeleneset.
A szabadossag a 16. szazadban kezdödött, amikor is Altona egy resze grofi rendelet reven szabad foglalkozasgyakorlasi jogot kapott. Ez tulajdonkeppen azt jelentette, hogy cehhez tartozas nelkül is lehetett foglalkozasokat üzni. A negyed hamarosan a Freiheit (szabadsag) nevet kapta.
Idövel a vallas- es foglalkozasszabadsag kiterjedt, mig vegül szamos legendas striptease - klub is megnyilt itt. Ezek arrol voltak hirhedtek, hogy a vilagon elöször itt mutattak be a striptease-en kivül nemi aktust is a szinpadon! Ilyen volt pl. a Rene Durand-fele Salambo is - 1960-tol 30 even at az ugyancsak "kreativ" szinpadi programon kivül is volt itt erdekesseg, hiszen rendszeresen bezartak es pereltek, söt, egyszer fel is gyujtottak, mig vegül 1997-ben, botranyos körülmenyek között vegleg bezarasra kenyszeritettek.

Foto: hfr

Mara ezek a legendas szinhazak mar mind bezartak, de azert ma is eleg tabledance, etc. helyszin müködik a környeken. A szex maig erös vonzoereje a környeknek, az Erotic Art Museumtol kezdve az utcalanyokon at a Herbertstraßeig, amelynek mindket bejarata fallal van elzarva, es ahova csak ferfiak mehetnek be, hogy a kirakatokban prezentalt lanyokat degusztaljak. Ha egy nö is megprobal bemenni, hat ugyancsak megbanhatja! Aki pedig meg erdekesebb elmenyekre vagyik, felkeresi a Club de Sade-t, a vilag elsö SM clubjat, amely a 60-as evek ota müködik.

Foto: Nicole Zschucke

De ez korantsem minden. A szexen kivül a Kiez rengeteg mas erdekesseggel szolgal, igy mara mar minden reteg szamara vonzo, valodi szorakozonegyedde valt.

Elöször is ott van a Große Freiheit 64-ben az Indra Musikclub, ahol 1964-ben a Beatles elöször lepett fel - joval meg mielött, ugyancsak St. Pauliban, a Star Clubban elindult a karrierjük.
Az Indra es a Star-Club a mai napig is valtozatlanul üzemel!

A Beatles tagjai ezekben a napokban meg bodyguard es penz nelkül rottak az utcakat, es be-betertek a legendas Cafe Lehmitzbe. Ennek a lokalnak a kavezohoz nem sok köze van - igazi St. Pauli krimo, sötet es mocskos, szerintem a Beatles ota nem lett kifestve. A publikum a hamburgi prolikbol, alkoholistakbol es jobb sorsra erdemes berugott ficsurokbol verbuvalodik - erdemes beterni egy Astra sörre (es vigyazz, nehogy valami puccos sört rendelj, mint pl a Beck's). Fenykoromban pontosan igy kezdtük szombat ejfel körül Reeperbahn-ejszakainkat.

Akiben mar megvan a kellö belsö vilagitas, beterhet a szamos zenes club es diszko egyikebe, mint pl. a Kaiserkeller, a Kiez egyik intezmenye. Vagy egy kis szerencsevel meg belepödijat sem kell fizetni, mert a Reeperbahn közepen, a Spielbudenplatz ket egymassal szemközti open air szinpadan rendszeresen tartanak koncerteket. A Reeperbahn 1-es szam alatt müködik kedvencem, a Mojo Club, ahonnan a 90-es evekben a Dancefloor Jazz elindult vilaghodito utjara. De ma legtöbb turista az Operetthazba igyekszik, ahol vilaghirü musicaleket mutatnak be, mint pl. Cats, Mamma Mia es Sister Act.

Egy masik talan nem vart Reeperbahn specialitas, hogy szamos jonevü szinhaz is talalhato itt.
A St. Pauli Theater kamaraelöadasai komoly hirnevnek örvendenek. A Tivoli es Schmidt Theater is nagyon igenyes, de vidamabb szorkozast nyujtanak.

Mindezen szenzaciok felett pedig Nemetorszag legismertebb rendörörse vigyaz: a Davidwache, szamos nemet krimi es akciofilm "föhöse", ahol szerintem az ejszakai müszaknak veszelyessegi potlekot fizetnek...

Foto: Christoph Bellin

Rickmer Rickmers / Cap San Diego

Hamburgban allandoan nagy a hajoforgalom: a kikötöben ki-be jarnak az oceanjarok, az Alster az egykezes vitorlasok (lehetöleg mahagonibol) es az evezösök területe - a mulatonegyed pedig a legenysegeke... De van ket hajo, amelyek allando lakoi Hamburgnak: a ket muzeumhajo, a Rickmer Rickmers es a Cap San Diego.

Rickmer Rickmers

Foto: Udo Magsig

Ez az a hajo, amelyik a leginkabb megmozgatja a gyerekek fantaziajat - kinezetre igazi kalandhajo, es tenyleg vegigelte a XX. szazad minden kalandjat...
A hajo Hamburgtol nem messze, Bremerhavenben került vizre, 1896-ban. Nevet hajogyaros es rizskereskedö tulajdonosa, Rickmer Clasen Rickmers 3 eves unokajarol kapta.
A hajo elsö utja 21 fös legenysegevel Hong Kongba vezetett, itt rizst es bambuszt vett fel. Ezutan 21 körutat tett meg, Azsiatol a USA-ig szinte a vilag minden tajat bejarta.
Az elsö vilaghaboru alatt a hajo az Azori-szigeteken, semleges vizeken horgonyzott, de 1916-ban Portugalia lefoglalta. Ettöl kezdve Flores neven Nagy-Britannianak szallitott hadianyagokat.
Kesöbb egeszen a 60-as evekig a portugal haditengereszet iskolahajojakent szolgalt.
Vegül 1983-ban a hamburgi kikötöi egyesület megvasarolta es alapos felujitas utan muzeumhajokent allt munkaba, es a mai napig is megtekinthetö, de ezen felül közszeretetnek örvendö resze a varoskepnek is.

Cap San Diego

Foto: Bildagentur Huber / Gräfenhain

A Cap San Diego a vilag legnagyobb müködökepes civil muzeumhajoja. Nem is olyan nagyon regi, hiszen 1961-ben engedtek vizre Hamburgban, megis egy reg elmult idö tanuja: a kontenerek elötti idöke, amikor a hajok meg joval kisebbek voltak, az arut pedig darabokban ("Stückgut") szallitottak.
Mit jelent a "joval kisebb"?
A Cap San Diego 159,4m hosszu, hajomotorjanak teljesitmenye 11.651 LE es kb. 10.000 tonna arut tud szallitani.
Ezzel szemben 2015 januar 8-a ota a vilag legnagyobb kontenerszallito hajoja a koreai gyartasu MSC Oscar, amely 395,4m hosszu es 197.362 tonna aru szallitasara kepes - ez kb. 39.000 autot jelent! Több mint 19.000 kontener fer ra - harminc evvel ezelött meg nem letezett olyan hajo, amely több mint 5.000 kontenert tudott volna szallitani!

Foto: Keith Skipper

De nem csak a hajok merete valtozott, hanem a technologia a hajozas szinte minden teren ugrasszerüen haladt. Igy ha manapsag az Oscar teljes rakomannyal befutna Hamburgba, valoszinüleg gyorsabban ki-be rakodnak, mint akkoriban a Cap San Diegot, amelynek daruit 5-6 oras elökeszitessel lehetett egyaltalan rakodokepes allapotba hozni. A kikötöben azutan a hajo egesz 22 fös legenysegere szükseg volt ahhoz, hogy a darukkal ki-be emeljek az arut.
Az MSC Oscar legenysege is 22 fös, de a legenyseg a kikötes ideje alatt nem a rakodassal foglalatoskodik - ezt a kontenerkikötö darui gyorsabban es pontosabban elintezik. A ki- es berakodas kevesebb mint 36 ora alatt vegbemegy.

Resonanzraum / Urban String

Mai hamburgi kirandulasunk elüt az eddigiektöl: a Schanzenviertelbe latogatunk. Ez a környek is sulyos törtenelmi jelentösegü: 1682 es 1816 között egy amolyan vegvar allt itt, a mocsaras tajbol eppen csak kiallo dombocska tetejen, mivelhogy itt huzodott a Dan Kiralysag es Hamburg hatarvonala. De ennek ma mar vajmi keves nyoma lathato - a negyedet a XIX. szazad vegere gyarepületek es lakohazak nepesitettek be, aztan az ezredfordulo ota a szakadtsaga ellenere egyfajta loftos bajjal rendelkezö utcak egyre keresettebbe valtak a New Economy cegei es alapitoi köreben. Mara a Schanzenviertel ugyan meg mindig nagyon szakadt, de most mar nagyonis felkapott szorakozo- es kreativnegyednek szamit, ahol egyik bar a masikat eri.
Mi pedig figyelmünket Hamburg talan legocsmanyabb epületere forditjuk, a Schanzenviertel ekessegere: Europa legnagyobb bunkerere.

Foto: aemkei

Remelem, hogy egy szep napon együtt is eljutunk ebbe a bunkerbe, peldaul egy koncert erejeig.
Itt talalhato Hamburg egyik legfelkapottabb klubja, az "Übel & Gefährlich" ("Pocsek es Veszelyes"). Siman eselyesek vagyunk itt egy latogatasra, hiszen a legtöbb koncert ejfelkor kezdödik - addigra a gyerekek mar melyen alusszak az igazak almat... Eleg coolok vagyunk pl. Len Faki technojahoz? ...ezt a kerdest en magam a megfelelö mennyisegü alkohol elfogyasztasa utan egyertelmüen igennel valaszolnam meg...
Es 2014 oktober ota szinten itt kapott helyet az egyik talan legerdekesebb komolyzenei kiserlet is, az Ensemble Resonanz.
Az Ensemble Resonanz a komlyzeneszek uj generaciojat kepviseli. Programjukban helyt kap Uccellini (szivmelengetö, hiszen Pandolfi mellett ö a masik kedvenc korai barokk zeneszerzöm), de a punk rock es az uj zene is. Amikor ez az innovativ kamaraformacio megalakult, tudatosan kerülni akartak a tradicionalis koncerttermeket - igy hataroztak el, hogy Hamburg egyik legszakadtabb reszen, a Schanzenviertelben fognak muzsikalni. (Mas tema, hogy azota a siker öket is elerte: megnyitasa utan a Neue Filharmonie hazi zenekara is lesznek...). Koncertjeik mindig elternek a megszokottol, jellemzö az improvizacio, a dialog a zeneszek es a közönseg között. Sokszor keverik a klasszikus repertoart es a modern szamokat. A koncert közben a barban italokat mernek, probaik pedig nyilvanos happeningek.
Tavaly pedig itt a bunkerben nyilt meg uj otthonuk, a Resonanzraum, egy max. 300 föt befogado koncertterem es workshop.
Hogyan lesz egy bunkerböl koncertterem? Nem egyszerü, föleg ha a jo akusztika mellett az is fontos szempont, hogy megmaradjon az epület karaktere. A Resonanzraumban ezt ugy oldottak meg, hogy megmaradtak a nyersbeton föfalak. Az ujonnan beepitett terelvalaszto elemek rozsdas vassal vannak burkolva, ami plusz sulyt ad a belsö ternek - ugyanakkor ezek az elemek könnyeden eltolhatok, igy pl. a probak alatt a fö koncertterem kisebb helyisegekre oszthato.
Ezt a sulyos megjelenest jol megtervezett fenyhatasok ellensulyozzak: a barpult sargas megvilagitasa, a plafon neonkörei, az oldalfalak vöröses fenye.

Foto: Jann Wilken

Az eredmeny egy "masmilyen" koncertterem, egyben tökeletes helyszin a mostanra fix programma valt "Urban String" koncertsorozathoz, amely igyekszik uj megvilagitasba helyezni a klasszikus es a modern zenet is.
Egyebirant emlitesre erdemes, hogy az Ensemble Resonanz költsegvetese 80%-ban privat kezböl szarmazik, csak 20%-ot fedez Hamburg varosa. Megis - vagy eppen ezert - nyitottak a az uj mediak fele, igy peldaul sok koncertjük internet radion is hallgathato. Söt, a zenekar tagjai igazi internet radio rajongok, es mar sajat müsoruk is van: a Byte FM Klassik, vasarnap 12-13 oraig, amelyben Bachtol az afrikai nepzeneig, a poptol a szinfoniakig minden mindennel összefügg, es vegre ertelmet is nyer.

Chilehaus

Aligha mutathatnam be Hamburgot anelkül, hogy szo essen a varos - es Eszak-Nemetorszag - kedves es jellegzetes epitöanyagarol, a klinkerteglarol.
A klinker egy altalaban vöröses szinü teglafajta, mely az agyag mellet samottot es földspatot is tartalmaz, es amelyet olyan magas hömersekleten egetnek ki, hogy teljesen fagy- es nedvessegallo lesz - igy idealis anyag hazak homlokzatanak boritasahoz.
A mai napig is szivesen es sokat hasznaljak, Hamburg varoskepet nagyban meghatarozza a vöröses tegla. Fenykorat megis az 1920-as evekben elte, az un. "Backsteinexpressionismus" idejen, amikor klinkerböl a legextravagansabb epületek keszültek. Ebben az idöben epült Hamburg egyik legismertebb epülete is, a Chilehaus.

Foto: Lumu

A tizemeletes, 36.000m2 brutto alapterületü epület epitese idejen, 1924-ben szinte ijesztöen nagynak tünhetett, igazi "felhökarcolonak" szamitott akkoriban. Hogy megsem hasson annyira oriasinak, lepcsözetesen bövül lefele. Ugyanakkor csucsa tengerjaro hajohoz hasonloan "szeli" az utcat.
Epitesze, Fritz Höger megemliti, hogy elhatarozta: a hibas, szabalytalan formaju es szinü klinkerteglakat veszi mintanak epületehez, szandekosan ilyeneket gyartatott, hogy megtörje a homlokzat oriasi felületenek egyhangusagat. Ugyanakkor böven raktak a klinkerböl mintakat is.

Fotok: Wolfgang Meinhart

Az összhatas az epület elött allva egy különleges keverek: a massziv erö es a kecsesseg szinte meghatoan elegans elegye.

Foto: Wolfgang Meinhart

A legifelvetelen jol lathato a lepcsözetes homlokzat. Az epület közepen egy egykori barokkos stilusban epült rendörörs lathato, amelyet az epitesz egyszerüen körbeepitett - meretre pont jol befert...
Ma a Chilehaus az UNESCO vilagörökseg listajara palyazik. 2001 ota az epületben a Manufactum üzletlanc egyik üzlete müködik, ahol regen bevalt, tökeletes minösegü dolgokat lehet kapni az elet minden területeröl, aranyarban...

2024-es Olimpia Hamburgban?

Rendben hazaerkeztünk Vietnambol, igy vege a rövid megszakitasnak es folytatodnak a heti postok itt a blogon.

Kezdetnek egy aktualis hir: a Nemet Olimpiai Bizottsag tegnap eldöntötte, hogy Hamburg indulni fog a 2024-es Olimpia megrendezesi jogaert!
Az olimpiai letesitmenyek ill. falu tervrajzait ebben a dokumentumban talaljatok (sajnos nemetül, de a 6. oldaltol kezdve a kepek mar jol erthetöek).

Binnenalster

Mar beszamoltam az Elbarol, Hamburg folyojarol, amely a kikötövel, a nagy tengerjaro hajokkal annyira sokat adott a varosnak. Megis egy masik folyo es egy masik viz adja meg a hamburgi belvaros igazi arculatat. Ezt a vizet valasztottam blogunk cimkepenek is.
Az Alsterrol van szo, az Elba 56 kilometer hosszu kis mellekfolyojarol, amely eszak-deli iranyban pontosan közepen vagja kette a varost. Az Alster azonban Hamburgban nem csak folyo, hanem to is, hiszen mar 1190 ota gattal formas kis tova lett duzzasztva. Az Alstersee azota is a gazdag hamburgiak kedves lakoterülete, es a XVII. szazad ota egy hid vagja kette, a joval nagyobb es kifele esö Außenalsterre (Külsö-Alster) es a direkt a belvarosba nyulo, joval kisebb Binnenalsterre (Belsö-Alster).

A 18 hektaros Binnenalster közepen all a hires Alster szökökut (Alsterfontäne), amely 60 meter magasba köpi a vizet. Nem csak latvanyossag, hanem oxigen bevitelevel fontos szerepet jatszik a vizminöseg feljavitasaban is. Mint annyi minden mas latvanyossag Hamburgban, ez is privat mecenasok penzeböl epült es üzemel.
A tavacska partjan egymas mellet sorakoznak az emlitesre erdemes epületek. A beepitest szigoruan szabalyozzak, csakis feher, klasszicista homlokzatok es zöld reztetök jöhetnek szoba.

Foto: Christian Ohde

Bal oldalan Hamburg talan legelegansabb hotelje, a Vier Jahreszeiten.

Foto: KMJ

Mellette az Überseeclub. Az 1922-ben Max Warburg altal alapitott egyesület celja a gazdasag es tudomany egymashoz valo közelitese. A club ma is a tradicionalis elegancia fellegvara. Egyszer egy ceges rendezvenyt szerveztem ott - a teremberles nem olcso, igy megkerdeztük, hogy az arajanlatban kalkulalt frissen facsart narancsle helyett esetleg koncentratumos narancsle is szoba jöhetne. A kisse megvetö valasz az volt, hogy az Überseeclubban eddig mindig kizarolag frissen facsart narancslevet szolgaltak fel, es ez ezutan sem lesz maskepp... Termeszetesen a clubban öltöny es nyakkendö viselete kötelezö. Bejutni nem egyszerü, csak kettö clubtag ajanlasaval lehetseges.
A deli oldalon a hires Jungfernstieg, Hamburg legparadesabb utcaja a Hapag Lloyd ceg központjaval, a legendas Alsterhaus aruhazzal. A turistak es a helybeliek kedvenc kavezohelye a toparti Alsterpavillon.

Foto: bilderbuch-hamburg.de

Itt talalhato a Feher Flotta kikötöhelye is. Ezek a kirandulohajok nem csak a tavon, hanem a hozza kapcsolodo csatornarendszeren is közlekednek, amelyek az egesz varos területet behalozzak.

Hagenbeck Zoo

Egy latogatas a hamburgi Hagenbeck allatkertben - Nemetorszag egyetlen privat kezben levö es 100%-ban privat finanszirozasu allatkertjeben - tökeletes csaladi program egy szep nyari napra.
Raadasul az allatkert törtenete meglepö parhuzamokat mutat a Budapesti Allatkertevel.

Foto: An-D, wikipedia.de

A halkereskedö Gottfried Hagebeck mar 1848-ban allatokat - fokakat - allitott ki üzleteben. Fia, Carl Gottfried Wilhelm Heinrich Hagebeck pedig 1866-tol Hagebeck's Thierpark neven mar valodi allatkiallitast alapitott - gyakorlatilag ezzel egyidöben, 1866 Aug. 9-en alapult a Budapesti Allatkert is. Mindket allatkert nehezen startolt: a közönseg kezdeti lelkesedese hamarosan lelohadt, es az allatok mellett mutatvanyosok, artistak es egyeb szenzaciok csalogattak az embereket: Budapesten 1873-tol, Serak Karoly iranyitasa alatt, Hamburgban pedig 1875-töl a Hagenbeck csalad talalt ki mas es mas erdekessegeket. 1887-ben megalakult a Hagenbeck cirkusz, 1896-ban pedig Hagenbeck feltalalta a kerites nelküli allatkertet. Ez volt az az ev, amikor a budapesti allatkert - közvetlenül a milleneumi ünnepsegek utan - sajnos csödbe ment. 1907-ben nyitotta meg az uj Hagenbeck generacio elsö teljesen keritesmentes allatkertjet Stellingenben, mai helyen. Ebben az evben vasarolta meg Budapest varosa a budapesti Allatkertet.
A masodik vilaghaboru alatt mindket intezmeny gyakorlatilag teljesen megsemmisült. Az ujjaepites mindket varosban csak lassan haladt, de mara mindket allatkert modern es viragzo intezmennye valt.

A budapesti allatkert 17 hektaros területen 1.072 allatfaj 10.354 egyede el. A hamburgi allatkertben 25 hektaron 510 allatfaj 14.300 egyede talalhato, nagy reszük a tropusi akvarium 29 medencejeben, melyek közül a legnagyobb, 18 millio literes, egy egesz korallzatonyt tartalmaz es egy 6x14 meteres akrilüveg tablan keresztül lathato.

Foto: hamburg.de

A masik nevezetesseg az un. Jeges-Tenger. Egy 750m hosszu ut 1,5 oran keresztül vezet at az eszaki tengerek allatai között. 8.000nm terület, 5,3m liter viz - esöviz ujrahasznosito berendezes, geotermikus hütörendszer es szolarelemes aramtermeles jellemzik a 2012-ben atadott uj traktust, amelyben pingvinek, rozmarok, fokak es jegesmedvek mellett szamos repülö arktiszi madarfaj is - felszinen es viz alatt is - megtekinthetö.

Varoshaza

A hetvegen zajlottak a hamburgi parlamenti valasztasok, igy adott az alkalom, hogy egy pillantast vessünk arra az epületre, amelyben a mai napig is a varosallam kormanyzasa folyik; a hamburgi varoshazara.

Foto: Febrok Korbef (panoramio.de)

A hamburgiak valami miatt nagyon büszkek a varoshazukra. Elötte, a föteren zajlik minden fontosabb esemeny a varosban, igy az epület rengetegszer szerepel a hirekben es ujsagokban... pedig reneszanszot utanzo stilusaval igencsak kilog a varoskepböl, söt, szerintem igazi kakukktojas.

Ez mar a hatodik varoshaza Hamburg törteneteben, amelyet mar a korai közepkor ota többnyire a polgarsag, es nem holmi földesur kormanyzott. Az elsö, polgarokbol valasztott varosi parlament - akkori nevevel "Wittigesten" azaz bölcsek tanacsa - a XIII. szazadban alakult, de az evszazadok soran egyre belterjesebbe valt. Tagjait ugyanazon csaladokbol valasztottak, fiuk követtek az apakat, szinte születesi jog alapjan - hamarosan a mai USA-ra emlekeztetö (Bush, Clinton...), oligarchikus vezetö reteg jött letre. De Hamburgban a polgarok nem jol türtek az elnyomast: a XVII. szazadra megalakult a hamburgi Bürgerschaft, azaz polgari parlament, amely valodi demokratikus intezmeny volt es maradt. A Bürgerschaft a mai napig is mint "fajront parlament" müködik, tehat a tagsag tiszteletbeli tevekenyseg.

Egyebkent a tegnapi valasztason 2011-hez hasonloan ismet az SPD lett a legerösebb part.

Foto: Petra Wittfoth

Visszaterve a varoshazara: az epület homlokzata 111 meter hosszu, a torony 121 meter magas, igy messze kimagaslik a varosbol, melyre a magas hazak nem jellemzöek.

A homlokzatot 20 nemet kiraly es csaszar szobra disziti egy sorban. Felettük negy masik szobor, melyek a polgari ertekeket jelkepezik: a bölcsesseg, az egyseg, a batorsag es a jamborsag. Nagyonis tudatosan kerültek ezek a csaszarok szobrai föle...

Vegül az ablakokat 28 polgari foglalkozast megjelenitö kepek diszitik.
Az epitkezes ötlete 1842-ben született, mikor az addigi varoshaza epülete tüzvesz aldozata lett. De 55 evbe tellett, mire 43 (!) elvetett terv utan vegre 1897-ben elkeszült az epület.
A 100 eves evfordulo alkalmabol a varoshazat - a hamburgi polgarok adomanyaibol - kivül-belül renovaltak, ugyhogy ma ujszerü allapotban tekinthetö meg.

Deichtorhallen

Az ujonnan epülö HafenCity es a "regi" Hamburg muzeumnegyede között feluton all Europa legnagyobb kortars müveszeti es fotografia központja, a Deichtorhallen.
Az epület, melynek neve magyarul "Gatkapu Csarnok" volna, 1911-böl szarmazik, es a kesei Art Deco ipari epiteszetenek szep peldaja. Eredetileg piacnak epült, es ket hatalmas (3.800 es 1.800nm) termet sokaig annak is hasznaltak.

Foto: Conny Hiker

1989-ben avattak fel uj celjara, muzeumkent, es azota szamos nagy port felverö kiallitast is lathattunk itt. En itt ismerkedtem meg többek közt Lucien Herve, Philip Lorca-Dicorcia es Lillian Bassmann munkajaval.
Az oriasi epületben helyt kapott a Fotografia Haza es az Aktualis Müveszet Csarnoka, ket teljesen különallo muzeumi intezmeny, de mindkettö a maga nemeben nagyon erdekes. Harmadikkent szinten a Deichtorhallenhez tartozik, de külön epületben talalhato a Falckenberg gyüjtemeny.

Le Corbusier: Notre Dame du Haut. Foto: Lucien Herve

Julius vegen is jo programra van kilatas. A Fotografia Hazaban Phillip Toledano "The Day Will Come When Man Falls" c. kiallitasa lesz lathato.

Phillip Toledano: Choc and Awe Bar

A Falckenberg gyüjtemeny Lynn Hershman Leeson munkait mutatja be - a kiallitas 2 het mulva nyit New Yorkban, onnan vandorol aztan tovabb Hamburgba - ezt en szemely szerint csak a modern müveszet tenyleg nagyon lelkes rajongoinak ajanlanam.
Meg nem tudni, mi is lesz kiallitva az Aktualis Müveszet Csarnokaban, de amint kiderül, megirom itt a blogon.

Sajnos mar nem lathato, de szerencsere az interneten ujraelhetö Antony Gormley "Horizon Field" c. munkaja, mely szinten itt keszült. A müvesz magat a termet is bevonta alkotasaba - a csarnok közepere beepitett tükörfelület visszaveri a tetö acelszerkezetenek kepet...

Foto: Henning Rogge