Halpiac

Hamburgban a nyari vasarnap koran kezdödik: reggel 5-töl 9.30-ig tart nyitva a legendas halpiac, es megeri a korai kelest no meg a reggeli fagyoskodast!

Foto: Hendrike

Igazabol nem is hamburgi, hanem altonai halpiacnak hivjak. Hamburg es Altona evszazadokon at versengett egymassal: Hamburg többnyire szabad varosallamkent, Altona pedig hol a dan, hol a porosz kiraly uralkodasa alatt probalt kikanyaritani minel nagyobb reszt a tengeri kereskedelemböl.

Ami a halpiacot illeti, itt Altonae az elsöbbseg. Itt mar a 16. szazadban piac alapult, eleinte a halkereskedelem celjara. A korai nyitas magyarazata, hogy a halnak meg frissen, azaz a vasarnapi mise elött az urasagi konyhakon kellett lennie. Kesöbb aztan zöldseg- gyümölcs- es textilkereskedelem is folyt itt. A 19. szazadra elöször vasutvonal, majd kesöbb alagut epült az altonai kikötö es a halpiac között (az un. Schnellfischtunnel "gyors hal alagut" ma mar nem üzemel, de megtekinthetö), ezekben az idökben ez volt a vilag legnagyobb halpiaca. Erre aztan Hamburg varosa sebteben egy sajat piacot es halcsarnokot epittetett nem messze az altonaitol. Kesöbb az altonai es a hamburgi halpiac fuzionalt. Azota persze a halkereskedelem online zajlik, a szallitas es rakodas pedig a kikötö hütött raktarcsarnokaiban. De a halpiac maig is megmaradt, es hetente több mint 70.000 latogato vasarol itt be. 

A halpiaci vasarlas különleges elmeny, nem csak a helyszin miatt: az Elba partjan, a kikötö szomszedsagaban paratlan latvanyban van reszünk. A több szaz arus mellett a fö szenzacio az aukciosok produkcioja. Halat, szobanövenyeket es gyümölcsöt is arvereznek a kikialtok: ember legyen, aki megallja, hogy az aukcio heveben ne csapjon le egy különlegesen olcsonak velt lazacra vagy jopar kilos gyümölcsös kosarra. Persze nem csak a nyers hal csalogat: a rakos vagy lazacos zsemle egy atmulatott Reeperbahn ejszaka utan helyrerakja - vagy eppen vegkepp kikesziti - a gyomrot, es ennel frissebben sehol sem kaphato!

A propos Reeperbahn: a szombat esti bulizas utan kedvelt gyülekezöhely a halpiac központja es lelke, a Fischauktionshalle, azaz a hal aukcios csarnok.  Ez a csarnok szinten az altonai piac reszekent, a 19. szazadban epült, de a 2. vilaghaboruban sulyosan megserült. Sokaig romos allapotban kallodott, majd ismet csak a hamburgi polgarsag megmozdulasa segitett: a polgarokbol verbuvalodott vedegylet müemleki vedelem ala helyeztette es privat penzböl helyreallitotta a csarnokot. 

Manapsag vasarnaponkent itt reggel 6-tol szol a zene, folyik a sör, folytatodik a buli a tipikus nemet intezmeny, a Frühschoppen ("reggeli pohar") azaz zenevel, ivassal egybekötött kiados közös reggeli kereteben. 

Kiez

Mar valoszinüleg csodalkoztatok, hogy lassan negy honapja blogozgatok itt Hamburgrol, de meg egyszer sem esett szo Hamburg talan egyetlen olyan nevezetessegeröl, amelyet Nemetorszagon kivül is szinte mindenki ismer: a Reeperbahnrol es St. Paulirol! Nos, ma ezt a hirhedt szorakozonegyedet jarjuk be, amelynek valodi nemet neve, a Kiez ("kic") nem annyira közismert.
Aki "auf den Kiez" azaz a Kiez-re megy, az szorakozni indul, es ez a negyed a szorakozasok hihetetlen sokszinü csokrat nyujtja, a Reeperbahnon es mellekutcain, a Davidstraßen, a Herbertstraßen, a Große Freiheiton, hogy csak a legismertebbeket emlitsem.

Elöször is enekeljünk: a következö Hans Albers notat 1930-bol minden 16 even felüli nemet fujja. Hazi feladat: a refrent kivülröl megtanulni! Ahogy az enek is mondja: aki meg sosem setalt vegig a Reeperbahnon egy nyari esten, az egy szegeny ördög... mert egy regi nemet mondast idezve ez a "vilag legbünösebb utcaja"...

A Kiez karrierje szorosan összefügg a kikötö fejlödesevel, hiszen a hajok legenysege, az utazok voltak a negyed legföbb kliensei. A mai napig is van valami maritim az egesz negyedben: az ember minden pillanatban varja Fülig Jimmy vagy Piszkos Fred megjeleneset.
A szabadossag a 16. szazadban kezdödött, amikor is Altona egy resze grofi rendelet reven szabad foglalkozasgyakorlasi jogot kapott. Ez tulajdonkeppen azt jelentette, hogy cehhez tartozas nelkül is lehetett foglalkozasokat üzni. A negyed hamarosan a Freiheit (szabadsag) nevet kapta.
Idövel a vallas- es foglalkozasszabadsag kiterjedt, mig vegül szamos legendas striptease - klub is megnyilt itt. Ezek arrol voltak hirhedtek, hogy a vilagon elöször itt mutattak be a striptease-en kivül nemi aktust is a szinpadon! Ilyen volt pl. a Rene Durand-fele Salambo is - 1960-tol 30 even at az ugyancsak "kreativ" szinpadi programon kivül is volt itt erdekesseg, hiszen rendszeresen bezartak es pereltek, söt, egyszer fel is gyujtottak, mig vegül 1997-ben, botranyos körülmenyek között vegleg bezarasra kenyszeritettek.

Foto: hfr

Mara ezek a legendas szinhazak mar mind bezartak, de azert ma is eleg tabledance, etc. helyszin müködik a környeken. A szex maig erös vonzoereje a környeknek, az Erotic Art Museumtol kezdve az utcalanyokon at a Herbertstraßeig, amelynek mindket bejarata fallal van elzarva, es ahova csak ferfiak mehetnek be, hogy a kirakatokban prezentalt lanyokat degusztaljak. Ha egy nö is megprobal bemenni, hat ugyancsak megbanhatja! Aki pedig meg erdekesebb elmenyekre vagyik, felkeresi a Club de Sade-t, a vilag elsö SM clubjat, amely a 60-as evek ota müködik.

Foto: Nicole Zschucke

De ez korantsem minden. A szexen kivül a Kiez rengeteg mas erdekesseggel szolgal, igy mara mar minden reteg szamara vonzo, valodi szorakozonegyedde valt.

Elöször is ott van a Große Freiheit 64-ben az Indra Musikclub, ahol 1964-ben a Beatles elöször lepett fel - joval meg mielött, ugyancsak St. Pauliban, a Star Clubban elindult a karrierjük.
Az Indra es a Star-Club a mai napig is valtozatlanul üzemel!

A Beatles tagjai ezekben a napokban meg bodyguard es penz nelkül rottak az utcakat, es be-betertek a legendas Cafe Lehmitzbe. Ennek a lokalnak a kavezohoz nem sok köze van - igazi St. Pauli krimo, sötet es mocskos, szerintem a Beatles ota nem lett kifestve. A publikum a hamburgi prolikbol, alkoholistakbol es jobb sorsra erdemes berugott ficsurokbol verbuvalodik - erdemes beterni egy Astra sörre (es vigyazz, nehogy valami puccos sört rendelj, mint pl a Beck's). Fenykoromban pontosan igy kezdtük szombat ejfel körül Reeperbahn-ejszakainkat.

Akiben mar megvan a kellö belsö vilagitas, beterhet a szamos zenes club es diszko egyikebe, mint pl. a Kaiserkeller, a Kiez egyik intezmenye. Vagy egy kis szerencsevel meg belepödijat sem kell fizetni, mert a Reeperbahn közepen, a Spielbudenplatz ket egymassal szemközti open air szinpadan rendszeresen tartanak koncerteket. A Reeperbahn 1-es szam alatt müködik kedvencem, a Mojo Club, ahonnan a 90-es evekben a Dancefloor Jazz elindult vilaghodito utjara. De ma legtöbb turista az Operetthazba igyekszik, ahol vilaghirü musicaleket mutatnak be, mint pl. Cats, Mamma Mia es Sister Act.

Egy masik talan nem vart Reeperbahn specialitas, hogy szamos jonevü szinhaz is talalhato itt.
A St. Pauli Theater kamaraelöadasai komoly hirnevnek örvendenek. A Tivoli es Schmidt Theater is nagyon igenyes, de vidamabb szorkozast nyujtanak.

Mindezen szenzaciok felett pedig Nemetorszag legismertebb rendörörse vigyaz: a Davidwache, szamos nemet krimi es akciofilm "föhöse", ahol szerintem az ejszakai müszaknak veszelyessegi potlekot fizetnek...

Foto: Christoph Bellin

Rickmer Rickmers / Cap San Diego

Hamburgban allandoan nagy a hajoforgalom: a kikötöben ki-be jarnak az oceanjarok, az Alster az egykezes vitorlasok (lehetöleg mahagonibol) es az evezösök területe - a mulatonegyed pedig a legenysegeke... De van ket hajo, amelyek allando lakoi Hamburgnak: a ket muzeumhajo, a Rickmer Rickmers es a Cap San Diego.

Rickmer Rickmers

Foto: Udo Magsig

Ez az a hajo, amelyik a leginkabb megmozgatja a gyerekek fantaziajat - kinezetre igazi kalandhajo, es tenyleg vegigelte a XX. szazad minden kalandjat...
A hajo Hamburgtol nem messze, Bremerhavenben került vizre, 1896-ban. Nevet hajogyaros es rizskereskedö tulajdonosa, Rickmer Clasen Rickmers 3 eves unokajarol kapta.
A hajo elsö utja 21 fös legenysegevel Hong Kongba vezetett, itt rizst es bambuszt vett fel. Ezutan 21 körutat tett meg, Azsiatol a USA-ig szinte a vilag minden tajat bejarta.
Az elsö vilaghaboru alatt a hajo az Azori-szigeteken, semleges vizeken horgonyzott, de 1916-ban Portugalia lefoglalta. Ettöl kezdve Flores neven Nagy-Britannianak szallitott hadianyagokat.
Kesöbb egeszen a 60-as evekig a portugal haditengereszet iskolahajojakent szolgalt.
Vegül 1983-ban a hamburgi kikötöi egyesület megvasarolta es alapos felujitas utan muzeumhajokent allt munkaba, es a mai napig is megtekinthetö, de ezen felül közszeretetnek örvendö resze a varoskepnek is.

Cap San Diego

Foto: Bildagentur Huber / Gräfenhain

A Cap San Diego a vilag legnagyobb müködökepes civil muzeumhajoja. Nem is olyan nagyon regi, hiszen 1961-ben engedtek vizre Hamburgban, megis egy reg elmult idö tanuja: a kontenerek elötti idöke, amikor a hajok meg joval kisebbek voltak, az arut pedig darabokban ("Stückgut") szallitottak.
Mit jelent a "joval kisebb"?
A Cap San Diego 159,4m hosszu, hajomotorjanak teljesitmenye 11.651 LE es kb. 10.000 tonna arut tud szallitani.
Ezzel szemben 2015 januar 8-a ota a vilag legnagyobb kontenerszallito hajoja a koreai gyartasu MSC Oscar, amely 395,4m hosszu es 197.362 tonna aru szallitasara kepes - ez kb. 39.000 autot jelent! Több mint 19.000 kontener fer ra - harminc evvel ezelött meg nem letezett olyan hajo, amely több mint 5.000 kontenert tudott volna szallitani!

Foto: Keith Skipper

De nem csak a hajok merete valtozott, hanem a technologia a hajozas szinte minden teren ugrasszerüen haladt. Igy ha manapsag az Oscar teljes rakomannyal befutna Hamburgba, valoszinüleg gyorsabban ki-be rakodnak, mint akkoriban a Cap San Diegot, amelynek daruit 5-6 oras elökeszitessel lehetett egyaltalan rakodokepes allapotba hozni. A kikötöben azutan a hajo egesz 22 fös legenysegere szükseg volt ahhoz, hogy a darukkal ki-be emeljek az arut.
Az MSC Oscar legenysege is 22 fös, de a legenyseg a kikötes ideje alatt nem a rakodassal foglalatoskodik - ezt a kontenerkikötö darui gyorsabban es pontosabban elintezik. A ki- es berakodas kevesebb mint 36 ora alatt vegbemegy.

Resonanzraum / Urban String

Mai hamburgi kirandulasunk elüt az eddigiektöl: a Schanzenviertelbe latogatunk. Ez a környek is sulyos törtenelmi jelentösegü: 1682 es 1816 között egy amolyan vegvar allt itt, a mocsaras tajbol eppen csak kiallo dombocska tetejen, mivelhogy itt huzodott a Dan Kiralysag es Hamburg hatarvonala. De ennek ma mar vajmi keves nyoma lathato - a negyedet a XIX. szazad vegere gyarepületek es lakohazak nepesitettek be, aztan az ezredfordulo ota a szakadtsaga ellenere egyfajta loftos bajjal rendelkezö utcak egyre keresettebbe valtak a New Economy cegei es alapitoi köreben. Mara a Schanzenviertel ugyan meg mindig nagyon szakadt, de most mar nagyonis felkapott szorakozo- es kreativnegyednek szamit, ahol egyik bar a masikat eri.
Mi pedig figyelmünket Hamburg talan legocsmanyabb epületere forditjuk, a Schanzenviertel ekessegere: Europa legnagyobb bunkerere.

Foto: aemkei

Remelem, hogy egy szep napon együtt is eljutunk ebbe a bunkerbe, peldaul egy koncert erejeig.
Itt talalhato Hamburg egyik legfelkapottabb klubja, az "Übel & Gefährlich" ("Pocsek es Veszelyes"). Siman eselyesek vagyunk itt egy latogatasra, hiszen a legtöbb koncert ejfelkor kezdödik - addigra a gyerekek mar melyen alusszak az igazak almat... Eleg coolok vagyunk pl. Len Faki technojahoz? ...ezt a kerdest en magam a megfelelö mennyisegü alkohol elfogyasztasa utan egyertelmüen igennel valaszolnam meg...
Es 2014 oktober ota szinten itt kapott helyet az egyik talan legerdekesebb komolyzenei kiserlet is, az Ensemble Resonanz.
Az Ensemble Resonanz a komlyzeneszek uj generaciojat kepviseli. Programjukban helyt kap Uccellini (szivmelengetö, hiszen Pandolfi mellett ö a masik kedvenc korai barokk zeneszerzöm), de a punk rock es az uj zene is. Amikor ez az innovativ kamaraformacio megalakult, tudatosan kerülni akartak a tradicionalis koncerttermeket - igy hataroztak el, hogy Hamburg egyik legszakadtabb reszen, a Schanzenviertelben fognak muzsikalni. (Mas tema, hogy azota a siker öket is elerte: megnyitasa utan a Neue Filharmonie hazi zenekara is lesznek...). Koncertjeik mindig elternek a megszokottol, jellemzö az improvizacio, a dialog a zeneszek es a közönseg között. Sokszor keverik a klasszikus repertoart es a modern szamokat. A koncert közben a barban italokat mernek, probaik pedig nyilvanos happeningek.
Tavaly pedig itt a bunkerben nyilt meg uj otthonuk, a Resonanzraum, egy max. 300 föt befogado koncertterem es workshop.
Hogyan lesz egy bunkerböl koncertterem? Nem egyszerü, föleg ha a jo akusztika mellett az is fontos szempont, hogy megmaradjon az epület karaktere. A Resonanzraumban ezt ugy oldottak meg, hogy megmaradtak a nyersbeton föfalak. Az ujonnan beepitett terelvalaszto elemek rozsdas vassal vannak burkolva, ami plusz sulyt ad a belsö ternek - ugyanakkor ezek az elemek könnyeden eltolhatok, igy pl. a probak alatt a fö koncertterem kisebb helyisegekre oszthato.
Ezt a sulyos megjelenest jol megtervezett fenyhatasok ellensulyozzak: a barpult sargas megvilagitasa, a plafon neonkörei, az oldalfalak vöröses fenye.

Foto: Jann Wilken

Az eredmeny egy "masmilyen" koncertterem, egyben tökeletes helyszin a mostanra fix programma valt "Urban String" koncertsorozathoz, amely igyekszik uj megvilagitasba helyezni a klasszikus es a modern zenet is.
Egyebirant emlitesre erdemes, hogy az Ensemble Resonanz költsegvetese 80%-ban privat kezböl szarmazik, csak 20%-ot fedez Hamburg varosa. Megis - vagy eppen ezert - nyitottak a az uj mediak fele, igy peldaul sok koncertjük internet radion is hallgathato. Söt, a zenekar tagjai igazi internet radio rajongok, es mar sajat müsoruk is van: a Byte FM Klassik, vasarnap 12-13 oraig, amelyben Bachtol az afrikai nepzeneig, a poptol a szinfoniakig minden mindennel összefügg, es vegre ertelmet is nyer.

Chilehaus

Aligha mutathatnam be Hamburgot anelkül, hogy szo essen a varos - es Eszak-Nemetorszag - kedves es jellegzetes epitöanyagarol, a klinkerteglarol.
A klinker egy altalaban vöröses szinü teglafajta, mely az agyag mellet samottot es földspatot is tartalmaz, es amelyet olyan magas hömersekleten egetnek ki, hogy teljesen fagy- es nedvessegallo lesz - igy idealis anyag hazak homlokzatanak boritasahoz.
A mai napig is szivesen es sokat hasznaljak, Hamburg varoskepet nagyban meghatarozza a vöröses tegla. Fenykorat megis az 1920-as evekben elte, az un. "Backsteinexpressionismus" idejen, amikor klinkerböl a legextravagansabb epületek keszültek. Ebben az idöben epült Hamburg egyik legismertebb epülete is, a Chilehaus.

Foto: Lumu

A tizemeletes, 36.000m2 brutto alapterületü epület epitese idejen, 1924-ben szinte ijesztöen nagynak tünhetett, igazi "felhökarcolonak" szamitott akkoriban. Hogy megsem hasson annyira oriasinak, lepcsözetesen bövül lefele. Ugyanakkor csucsa tengerjaro hajohoz hasonloan "szeli" az utcat.
Epitesze, Fritz Höger megemliti, hogy elhatarozta: a hibas, szabalytalan formaju es szinü klinkerteglakat veszi mintanak epületehez, szandekosan ilyeneket gyartatott, hogy megtörje a homlokzat oriasi felületenek egyhangusagat. Ugyanakkor böven raktak a klinkerböl mintakat is.

Fotok: Wolfgang Meinhart

Az összhatas az epület elött allva egy különleges keverek: a massziv erö es a kecsesseg szinte meghatoan elegans elegye.

Foto: Wolfgang Meinhart

A legifelvetelen jol lathato a lepcsözetes homlokzat. Az epület közepen egy egykori barokkos stilusban epült rendörörs lathato, amelyet az epitesz egyszerüen körbeepitett - meretre pont jol befert...
Ma a Chilehaus az UNESCO vilagörökseg listajara palyazik. 2001 ota az epületben a Manufactum üzletlanc egyik üzlete müködik, ahol regen bevalt, tökeletes minösegü dolgokat lehet kapni az elet minden területeröl, aranyarban...

2024-es Olimpia Hamburgban?

Rendben hazaerkeztünk Vietnambol, igy vege a rövid megszakitasnak es folytatodnak a heti postok itt a blogon.

Kezdetnek egy aktualis hir: a Nemet Olimpiai Bizottsag tegnap eldöntötte, hogy Hamburg indulni fog a 2024-es Olimpia megrendezesi jogaert!
Az olimpiai letesitmenyek ill. falu tervrajzait ebben a dokumentumban talaljatok (sajnos nemetül, de a 6. oldaltol kezdve a kepek mar jol erthetöek).

Binnenalster

Mar beszamoltam az Elbarol, Hamburg folyojarol, amely a kikötövel, a nagy tengerjaro hajokkal annyira sokat adott a varosnak. Megis egy masik folyo es egy masik viz adja meg a hamburgi belvaros igazi arculatat. Ezt a vizet valasztottam blogunk cimkepenek is.
Az Alsterrol van szo, az Elba 56 kilometer hosszu kis mellekfolyojarol, amely eszak-deli iranyban pontosan közepen vagja kette a varost. Az Alster azonban Hamburgban nem csak folyo, hanem to is, hiszen mar 1190 ota gattal formas kis tova lett duzzasztva. Az Alstersee azota is a gazdag hamburgiak kedves lakoterülete, es a XVII. szazad ota egy hid vagja kette, a joval nagyobb es kifele esö Außenalsterre (Külsö-Alster) es a direkt a belvarosba nyulo, joval kisebb Binnenalsterre (Belsö-Alster).

A 18 hektaros Binnenalster közepen all a hires Alster szökökut (Alsterfontäne), amely 60 meter magasba köpi a vizet. Nem csak latvanyossag, hanem oxigen bevitelevel fontos szerepet jatszik a vizminöseg feljavitasaban is. Mint annyi minden mas latvanyossag Hamburgban, ez is privat mecenasok penzeböl epült es üzemel.
A tavacska partjan egymas mellet sorakoznak az emlitesre erdemes epületek. A beepitest szigoruan szabalyozzak, csakis feher, klasszicista homlokzatok es zöld reztetök jöhetnek szoba.

Foto: Christian Ohde

Bal oldalan Hamburg talan legelegansabb hotelje, a Vier Jahreszeiten.

Foto: KMJ

Mellette az Überseeclub. Az 1922-ben Max Warburg altal alapitott egyesület celja a gazdasag es tudomany egymashoz valo közelitese. A club ma is a tradicionalis elegancia fellegvara. Egyszer egy ceges rendezvenyt szerveztem ott - a teremberles nem olcso, igy megkerdeztük, hogy az arajanlatban kalkulalt frissen facsart narancsle helyett esetleg koncentratumos narancsle is szoba jöhetne. A kisse megvetö valasz az volt, hogy az Überseeclubban eddig mindig kizarolag frissen facsart narancslevet szolgaltak fel, es ez ezutan sem lesz maskepp... Termeszetesen a clubban öltöny es nyakkendö viselete kötelezö. Bejutni nem egyszerü, csak kettö clubtag ajanlasaval lehetseges.
A deli oldalon a hires Jungfernstieg, Hamburg legparadesabb utcaja a Hapag Lloyd ceg központjaval, a legendas Alsterhaus aruhazzal. A turistak es a helybeliek kedvenc kavezohelye a toparti Alsterpavillon.

Foto: bilderbuch-hamburg.de

Itt talalhato a Feher Flotta kikötöhelye is. Ezek a kirandulohajok nem csak a tavon, hanem a hozza kapcsolodo csatornarendszeren is közlekednek, amelyek az egesz varos területet behalozzak.