Hagenah

A halkereskedelem Hamburgban nem csak turistaattrakcio, hanem ösidök ota az egyik legfontosabb iparag is. A hamburgi polgarsag nagy - es igenyes - halfogyaszto, nem veletlen, hogy itt meg a szupermarketekben is pl. jobb majonezes raksalatat lehet kapni, mint Frankfurtban a gourmet halboltokban...
Aki pedig a turistatömegektöl tavol, az igazi profiknal akar raerezni a friss hal izere, annak Bahrenfeldbe kell kimereszkednie. Itt, Hamburg egyik iparnegyedeben varja ügyfeleit a Karsten Hagenah halüzem es halkereskedes: az a ceg, amelyet a hamburgi Bild Zeitung szeretetteljesen csak Halkiralynak becez...
A ceget Karsten Hagenah, elbai halaszember alapitotta 123 evvel ezelött, 1892-ben a hamburgi halpiacon. Azota is csaladi tulajdonban müködik - a cegtulajdonos az alapito unokaja.

Foto: hagenah-hamburg.de

A Hagenah nem igazi halbolt - a ceg fö profilja a halnagykereskedelem es a halfeldolgozas. Igazabol egy nagy üzemcsarnokrol van szo, amelyben több tucat gumiruhas alkalmazott vagja, rakodja es csomagolja a minden elkepzelhetö formaban es szinben beerkezö halat.
A csarnok szelen egy sarok el volt keritve: itt mertek a halat a gyakorta betevedö müertö privat halrajongoknak. Eleinte ez egy improvizalt eladohely volt: 20 evvel ezelött, amikor elöször jartam itt, bizony jol jött volna egy gumicsizma... De a pult egyik felen hihetetlen sokasagban halmozodtak a frissen fogott halak, a masik oldalon pedig egy grillen a napi fogasbol keszültek egyszerü de nagyszerü etelek.

Foto: kroschke-gruppe.de

Azota itt is haladt a vilag. A Hagenah boltja Europa leghosszabb halpultjaval rendelkezik (30m), a grillböl pedig egy teljes konyha es etterem nötte ki magat. De a szakertelem es a fi'ling ma is megmaradt, es a kivancsi vasarlo az eladok valla fölött azert bekukucskalhat a halüzem csarnokaba...
2015 marciusa ota a Hagenah es a mellette levö - szinten tradicionalis, regi hamburgi jacht-felszerelö A.W. Niemeyer kooperacioja reven egy maritim központ letesül itt, ahol a hajozasi ruhazat es felszereles es a füstölt lazacos zsemle tökeletesen kiegeszitik majd egymast...

Halpiac

Hamburgban a nyari vasarnap koran kezdödik: reggel 5-töl 9.30-ig tart nyitva a legendas halpiac, es megeri a korai kelest no meg a reggeli fagyoskodast!

Foto: Hendrike

Igazabol nem is hamburgi, hanem altonai halpiacnak hivjak. Hamburg es Altona evszazadokon at versengett egymassal: Hamburg többnyire szabad varosallamkent, Altona pedig hol a dan, hol a porosz kiraly uralkodasa alatt probalt kikanyaritani minel nagyobb reszt a tengeri kereskedelemböl.

Ami a halpiacot illeti, itt Altonae az elsöbbseg. Itt mar a 16. szazadban piac alapult, eleinte a halkereskedelem celjara. A korai nyitas magyarazata, hogy a halnak meg frissen, azaz a vasarnapi mise elött az urasagi konyhakon kellett lennie. Kesöbb aztan zöldseg- gyümölcs- es textilkereskedelem is folyt itt. A 19. szazadra elöször vasutvonal, majd kesöbb alagut epült az altonai kikötö es a halpiac között (az un. Schnellfischtunnel "gyors hal alagut" ma mar nem üzemel, de megtekinthetö), ezekben az idökben ez volt a vilag legnagyobb halpiaca. Erre aztan Hamburg varosa sebteben egy sajat piacot es halcsarnokot epittetett nem messze az altonaitol. Kesöbb az altonai es a hamburgi halpiac fuzionalt. Azota persze a halkereskedelem online zajlik, a szallitas es rakodas pedig a kikötö hütött raktarcsarnokaiban. De a halpiac maig is megmaradt, es hetente több mint 70.000 latogato vasarol itt be. 

A halpiaci vasarlas különleges elmeny, nem csak a helyszin miatt: az Elba partjan, a kikötö szomszedsagaban paratlan latvanyban van reszünk. A több szaz arus mellett a fö szenzacio az aukciosok produkcioja. Halat, szobanövenyeket es gyümölcsöt is arvereznek a kikialtok: ember legyen, aki megallja, hogy az aukcio heveben ne csapjon le egy különlegesen olcsonak velt lazacra vagy jopar kilos gyümölcsös kosarra. Persze nem csak a nyers hal csalogat: a rakos vagy lazacos zsemle egy atmulatott Reeperbahn ejszaka utan helyrerakja - vagy eppen vegkepp kikesziti - a gyomrot, es ennel frissebben sehol sem kaphato!

A propos Reeperbahn: a szombat esti bulizas utan kedvelt gyülekezöhely a halpiac központja es lelke, a Fischauktionshalle, azaz a hal aukcios csarnok.  Ez a csarnok szinten az altonai piac reszekent, a 19. szazadban epült, de a 2. vilaghaboruban sulyosan megserült. Sokaig romos allapotban kallodott, majd ismet csak a hamburgi polgarsag megmozdulasa segitett: a polgarokbol verbuvalodott vedegylet müemleki vedelem ala helyeztette es privat penzböl helyreallitotta a csarnokot. 

Manapsag vasarnaponkent itt reggel 6-tol szol a zene, folyik a sör, folytatodik a buli a tipikus nemet intezmeny, a Frühschoppen ("reggeli pohar") azaz zenevel, ivassal egybekötött kiados közös reggeli kereteben. 

Kiez

Mar valoszinüleg csodalkoztatok, hogy lassan negy honapja blogozgatok itt Hamburgrol, de meg egyszer sem esett szo Hamburg talan egyetlen olyan nevezetessegeröl, amelyet Nemetorszagon kivül is szinte mindenki ismer: a Reeperbahnrol es St. Paulirol! Nos, ma ezt a hirhedt szorakozonegyedet jarjuk be, amelynek valodi nemet neve, a Kiez ("kic") nem annyira közismert.
Aki "auf den Kiez" azaz a Kiez-re megy, az szorakozni indul, es ez a negyed a szorakozasok hihetetlen sokszinü csokrat nyujtja, a Reeperbahnon es mellekutcain, a Davidstraßen, a Herbertstraßen, a Große Freiheiton, hogy csak a legismertebbeket emlitsem.

Elöször is enekeljünk: a következö Hans Albers notat 1930-bol minden 16 even felüli nemet fujja. Hazi feladat: a refrent kivülröl megtanulni! Ahogy az enek is mondja: aki meg sosem setalt vegig a Reeperbahnon egy nyari esten, az egy szegeny ördög... mert egy regi nemet mondast idezve ez a "vilag legbünösebb utcaja"...

A Kiez karrierje szorosan összefügg a kikötö fejlödesevel, hiszen a hajok legenysege, az utazok voltak a negyed legföbb kliensei. A mai napig is van valami maritim az egesz negyedben: az ember minden pillanatban varja Fülig Jimmy vagy Piszkos Fred megjeleneset.
A szabadossag a 16. szazadban kezdödött, amikor is Altona egy resze grofi rendelet reven szabad foglalkozasgyakorlasi jogot kapott. Ez tulajdonkeppen azt jelentette, hogy cehhez tartozas nelkül is lehetett foglalkozasokat üzni. A negyed hamarosan a Freiheit (szabadsag) nevet kapta.
Idövel a vallas- es foglalkozasszabadsag kiterjedt, mig vegül szamos legendas striptease - klub is megnyilt itt. Ezek arrol voltak hirhedtek, hogy a vilagon elöször itt mutattak be a striptease-en kivül nemi aktust is a szinpadon! Ilyen volt pl. a Rene Durand-fele Salambo is - 1960-tol 30 even at az ugyancsak "kreativ" szinpadi programon kivül is volt itt erdekesseg, hiszen rendszeresen bezartak es pereltek, söt, egyszer fel is gyujtottak, mig vegül 1997-ben, botranyos körülmenyek között vegleg bezarasra kenyszeritettek.

Foto: hfr

Mara ezek a legendas szinhazak mar mind bezartak, de azert ma is eleg tabledance, etc. helyszin müködik a környeken. A szex maig erös vonzoereje a környeknek, az Erotic Art Museumtol kezdve az utcalanyokon at a Herbertstraßeig, amelynek mindket bejarata fallal van elzarva, es ahova csak ferfiak mehetnek be, hogy a kirakatokban prezentalt lanyokat degusztaljak. Ha egy nö is megprobal bemenni, hat ugyancsak megbanhatja! Aki pedig meg erdekesebb elmenyekre vagyik, felkeresi a Club de Sade-t, a vilag elsö SM clubjat, amely a 60-as evek ota müködik.

Foto: Nicole Zschucke

De ez korantsem minden. A szexen kivül a Kiez rengeteg mas erdekesseggel szolgal, igy mara mar minden reteg szamara vonzo, valodi szorakozonegyedde valt.

Elöször is ott van a Große Freiheit 64-ben az Indra Musikclub, ahol 1964-ben a Beatles elöször lepett fel - joval meg mielött, ugyancsak St. Pauliban, a Star Clubban elindult a karrierjük.
Az Indra es a Star-Club a mai napig is valtozatlanul üzemel!

A Beatles tagjai ezekben a napokban meg bodyguard es penz nelkül rottak az utcakat, es be-betertek a legendas Cafe Lehmitzbe. Ennek a lokalnak a kavezohoz nem sok köze van - igazi St. Pauli krimo, sötet es mocskos, szerintem a Beatles ota nem lett kifestve. A publikum a hamburgi prolikbol, alkoholistakbol es jobb sorsra erdemes berugott ficsurokbol verbuvalodik - erdemes beterni egy Astra sörre (es vigyazz, nehogy valami puccos sört rendelj, mint pl a Beck's). Fenykoromban pontosan igy kezdtük szombat ejfel körül Reeperbahn-ejszakainkat.

Akiben mar megvan a kellö belsö vilagitas, beterhet a szamos zenes club es diszko egyikebe, mint pl. a Kaiserkeller, a Kiez egyik intezmenye. Vagy egy kis szerencsevel meg belepödijat sem kell fizetni, mert a Reeperbahn közepen, a Spielbudenplatz ket egymassal szemközti open air szinpadan rendszeresen tartanak koncerteket. A Reeperbahn 1-es szam alatt müködik kedvencem, a Mojo Club, ahonnan a 90-es evekben a Dancefloor Jazz elindult vilaghodito utjara. De ma legtöbb turista az Operetthazba igyekszik, ahol vilaghirü musicaleket mutatnak be, mint pl. Cats, Mamma Mia es Sister Act.

Egy masik talan nem vart Reeperbahn specialitas, hogy szamos jonevü szinhaz is talalhato itt.
A St. Pauli Theater kamaraelöadasai komoly hirnevnek örvendenek. A Tivoli es Schmidt Theater is nagyon igenyes, de vidamabb szorkozast nyujtanak.

Mindezen szenzaciok felett pedig Nemetorszag legismertebb rendörörse vigyaz: a Davidwache, szamos nemet krimi es akciofilm "föhöse", ahol szerintem az ejszakai müszaknak veszelyessegi potlekot fizetnek...

Foto: Christoph Bellin

Rickmer Rickmers / Cap San Diego

Hamburgban allandoan nagy a hajoforgalom: a kikötöben ki-be jarnak az oceanjarok, az Alster az egykezes vitorlasok (lehetöleg mahagonibol) es az evezösök területe - a mulatonegyed pedig a legenysegeke... De van ket hajo, amelyek allando lakoi Hamburgnak: a ket muzeumhajo, a Rickmer Rickmers es a Cap San Diego.

Rickmer Rickmers

Foto: Udo Magsig

Ez az a hajo, amelyik a leginkabb megmozgatja a gyerekek fantaziajat - kinezetre igazi kalandhajo, es tenyleg vegigelte a XX. szazad minden kalandjat...
A hajo Hamburgtol nem messze, Bremerhavenben került vizre, 1896-ban. Nevet hajogyaros es rizskereskedö tulajdonosa, Rickmer Clasen Rickmers 3 eves unokajarol kapta.
A hajo elsö utja 21 fös legenysegevel Hong Kongba vezetett, itt rizst es bambuszt vett fel. Ezutan 21 körutat tett meg, Azsiatol a USA-ig szinte a vilag minden tajat bejarta.
Az elsö vilaghaboru alatt a hajo az Azori-szigeteken, semleges vizeken horgonyzott, de 1916-ban Portugalia lefoglalta. Ettöl kezdve Flores neven Nagy-Britannianak szallitott hadianyagokat.
Kesöbb egeszen a 60-as evekig a portugal haditengereszet iskolahajojakent szolgalt.
Vegül 1983-ban a hamburgi kikötöi egyesület megvasarolta es alapos felujitas utan muzeumhajokent allt munkaba, es a mai napig is megtekinthetö, de ezen felül közszeretetnek örvendö resze a varoskepnek is.

Cap San Diego

Foto: Bildagentur Huber / Gräfenhain

A Cap San Diego a vilag legnagyobb müködökepes civil muzeumhajoja. Nem is olyan nagyon regi, hiszen 1961-ben engedtek vizre Hamburgban, megis egy reg elmult idö tanuja: a kontenerek elötti idöke, amikor a hajok meg joval kisebbek voltak, az arut pedig darabokban ("Stückgut") szallitottak.
Mit jelent a "joval kisebb"?
A Cap San Diego 159,4m hosszu, hajomotorjanak teljesitmenye 11.651 LE es kb. 10.000 tonna arut tud szallitani.
Ezzel szemben 2015 januar 8-a ota a vilag legnagyobb kontenerszallito hajoja a koreai gyartasu MSC Oscar, amely 395,4m hosszu es 197.362 tonna aru szallitasara kepes - ez kb. 39.000 autot jelent! Több mint 19.000 kontener fer ra - harminc evvel ezelött meg nem letezett olyan hajo, amely több mint 5.000 kontenert tudott volna szallitani!

Foto: Keith Skipper

De nem csak a hajok merete valtozott, hanem a technologia a hajozas szinte minden teren ugrasszerüen haladt. Igy ha manapsag az Oscar teljes rakomannyal befutna Hamburgba, valoszinüleg gyorsabban ki-be rakodnak, mint akkoriban a Cap San Diegot, amelynek daruit 5-6 oras elökeszitessel lehetett egyaltalan rakodokepes allapotba hozni. A kikötöben azutan a hajo egesz 22 fös legenysegere szükseg volt ahhoz, hogy a darukkal ki-be emeljek az arut.
Az MSC Oscar legenysege is 22 fös, de a legenyseg a kikötes ideje alatt nem a rakodassal foglalatoskodik - ezt a kontenerkikötö darui gyorsabban es pontosabban elintezik. A ki- es berakodas kevesebb mint 36 ora alatt vegbemegy.