Olyannyira, hogy Hamburgban több hid van, mint Velenceben. Söt, több a hid, mint Velenceben, Amsterdamban es Stockholmban összesen. A Nemet Statisztikai Intezet szambavetele szerint Hamburg 2.485 hidjaval biztosan Europa - de lehet, hogy az egesz vilag - leghidasabb varosa.
Kis hijan itt epült meg a vilag legnagyobb hidja is, erre a mai napig is emlekeztet az Övelgönnei strand elejen lathato oriasi betontalapzat - ez nem szamit eppenseggel kedvelt turistalatvanyossagnak, pedig törtenete nagyonis erdekes.
Ez a talapzat egy oriasi, az Elban at vezetö függöhid alapjanak epült. Ugyanis a 30-as evekben Hitler Hamburgot az öt "Führer Varosa" egyikenek kialtotta ki. Szerinte Hamburg "a nemzeti szocializmus kapuja a vilag fele", es termeszetesen ugy dukalt, hogy ezt a varost is monumentalis epületekkel tegyek egyedülallova. Az ötlet ehhez magatol a Führertöl eredt, aki egy kikötöi hajokazas soran "spontan" rajzolta meg a az elbai orias függöhid tervrajzat. A rajz maig is megmaradt - a hid 70 meter magasan huzodott volna, a Golden Gate mintajara több mint 250 metert szabadon hidalva at. Technikailag ez akkoriban egyedülallo kihivas volt - lehetseges egyaltalan az Elba medrebe 180 meter magas tartopillereket epiteni? Ennek tisztazasara epült a ma is meglevö probaalap, amelynek alaköletetelen maga a Führer is jelen volt. A projekten 70.000 munkas 25 even at dolgozott volna - de a vilaghaboru hamarosan keresztülhuzta a terveket, es Hamburgnak jo ideig mas gondjai akadtak, mint az orias függöhidak...
...egeszen a 70-es evekig, amikor ujra felmerült az Elba-hid ötlete. Mas helyen - addigra az aruforgalom athelyezödött a kikötö belsö reszeibe - de szinten az egesz kikötö felett epült meg a Köhlbrandbrücke 1974-ben. A hidfök 135m magas acelpoznak, a hid teste 55 meterrel a viz fölött halad el, az egesz konstrukcio 3.618m hosszu, a leghosszabb függö resz pedig 325m-t hidal at.
Aki valaha keresztülment a Köhlbrandbrücken, az megerti, hogy mennyire bizarrnak tünhetett a 2. vilaghaboru elöestejen Hitler meg ennel is joval ambiciozusabb hidterve...
Egyebkent 2014 ota folyik egy uj hid epitese, mert a mai oriashajok szamara az 55 meteres hidmagassag mar nem eleg. Az uj hid, amely 2030-ra fog elkeszülni, lehetöve teszi a legnagyobb kontenerhajok problemamentes athaladasat is... belmagassaga pontosan 72 meter lesz, ezzel is bizonyitva, hogy nincs uj a nap alatt...
