Hagenbeck Zoo

Egy latogatas a hamburgi Hagenbeck allatkertben - Nemetorszag egyetlen privat kezben levö es 100%-ban privat finanszirozasu allatkertjeben - tökeletes csaladi program egy szep nyari napra.
Raadasul az allatkert törtenete meglepö parhuzamokat mutat a Budapesti Allatkertevel.

Foto: An-D, wikipedia.de

A halkereskedö Gottfried Hagebeck mar 1848-ban allatokat - fokakat - allitott ki üzleteben. Fia, Carl Gottfried Wilhelm Heinrich Hagebeck pedig 1866-tol Hagebeck's Thierpark neven mar valodi allatkiallitast alapitott - gyakorlatilag ezzel egyidöben, 1866 Aug. 9-en alapult a Budapesti Allatkert is. Mindket allatkert nehezen startolt: a közönseg kezdeti lelkesedese hamarosan lelohadt, es az allatok mellett mutatvanyosok, artistak es egyeb szenzaciok csalogattak az embereket: Budapesten 1873-tol, Serak Karoly iranyitasa alatt, Hamburgban pedig 1875-töl a Hagenbeck csalad talalt ki mas es mas erdekessegeket. 1887-ben megalakult a Hagenbeck cirkusz, 1896-ban pedig Hagenbeck feltalalta a kerites nelküli allatkertet. Ez volt az az ev, amikor a budapesti allatkert - közvetlenül a milleneumi ünnepsegek utan - sajnos csödbe ment. 1907-ben nyitotta meg az uj Hagenbeck generacio elsö teljesen keritesmentes allatkertjet Stellingenben, mai helyen. Ebben az evben vasarolta meg Budapest varosa a budapesti Allatkertet.
A masodik vilaghaboru alatt mindket intezmeny gyakorlatilag teljesen megsemmisült. Az ujjaepites mindket varosban csak lassan haladt, de mara mindket allatkert modern es viragzo intezmennye valt.

A budapesti allatkert 17 hektaros területen 1.072 allatfaj 10.354 egyede el. A hamburgi allatkertben 25 hektaron 510 allatfaj 14.300 egyede talalhato, nagy reszük a tropusi akvarium 29 medencejeben, melyek közül a legnagyobb, 18 millio literes, egy egesz korallzatonyt tartalmaz es egy 6x14 meteres akrilüveg tablan keresztül lathato.

Foto: hamburg.de

A masik nevezetesseg az un. Jeges-Tenger. Egy 750m hosszu ut 1,5 oran keresztül vezet at az eszaki tengerek allatai között. 8.000nm terület, 5,3m liter viz - esöviz ujrahasznosito berendezes, geotermikus hütörendszer es szolarelemes aramtermeles jellemzik a 2012-ben atadott uj traktust, amelyben pingvinek, rozmarok, fokak es jegesmedvek mellett szamos repülö arktiszi madarfaj is - felszinen es viz alatt is - megtekinthetö.

Varoshaza

A hetvegen zajlottak a hamburgi parlamenti valasztasok, igy adott az alkalom, hogy egy pillantast vessünk arra az epületre, amelyben a mai napig is a varosallam kormanyzasa folyik; a hamburgi varoshazara.

Foto: Febrok Korbef (panoramio.de)

A hamburgiak valami miatt nagyon büszkek a varoshazukra. Elötte, a föteren zajlik minden fontosabb esemeny a varosban, igy az epület rengetegszer szerepel a hirekben es ujsagokban... pedig reneszanszot utanzo stilusaval igencsak kilog a varoskepböl, söt, szerintem igazi kakukktojas.

Ez mar a hatodik varoshaza Hamburg törteneteben, amelyet mar a korai közepkor ota többnyire a polgarsag, es nem holmi földesur kormanyzott. Az elsö, polgarokbol valasztott varosi parlament - akkori nevevel "Wittigesten" azaz bölcsek tanacsa - a XIII. szazadban alakult, de az evszazadok soran egyre belterjesebbe valt. Tagjait ugyanazon csaladokbol valasztottak, fiuk követtek az apakat, szinte születesi jog alapjan - hamarosan a mai USA-ra emlekeztetö (Bush, Clinton...), oligarchikus vezetö reteg jött letre. De Hamburgban a polgarok nem jol türtek az elnyomast: a XVII. szazadra megalakult a hamburgi Bürgerschaft, azaz polgari parlament, amely valodi demokratikus intezmeny volt es maradt. A Bürgerschaft a mai napig is mint "fajront parlament" müködik, tehat a tagsag tiszteletbeli tevekenyseg.

Egyebkent a tegnapi valasztason 2011-hez hasonloan ismet az SPD lett a legerösebb part.

Foto: Petra Wittfoth

Visszaterve a varoshazara: az epület homlokzata 111 meter hosszu, a torony 121 meter magas, igy messze kimagaslik a varosbol, melyre a magas hazak nem jellemzöek.

A homlokzatot 20 nemet kiraly es csaszar szobra disziti egy sorban. Felettük negy masik szobor, melyek a polgari ertekeket jelkepezik: a bölcsesseg, az egyseg, a batorsag es a jamborsag. Nagyonis tudatosan kerültek ezek a csaszarok szobrai föle...

Vegül az ablakokat 28 polgari foglalkozast megjelenitö kepek diszitik.
Az epitkezes ötlete 1842-ben született, mikor az addigi varoshaza epülete tüzvesz aldozata lett. De 55 evbe tellett, mire 43 (!) elvetett terv utan vegre 1897-ben elkeszült az epület.
A 100 eves evfordulo alkalmabol a varoshazat - a hamburgi polgarok adomanyaibol - kivül-belül renovaltak, ugyhogy ma ujszerü allapotban tekinthetö meg.

Deichtorhallen

Az ujonnan epülö HafenCity es a "regi" Hamburg muzeumnegyede között feluton all Europa legnagyobb kortars müveszeti es fotografia központja, a Deichtorhallen.
Az epület, melynek neve magyarul "Gatkapu Csarnok" volna, 1911-böl szarmazik, es a kesei Art Deco ipari epiteszetenek szep peldaja. Eredetileg piacnak epült, es ket hatalmas (3.800 es 1.800nm) termet sokaig annak is hasznaltak.

Foto: Conny Hiker

1989-ben avattak fel uj celjara, muzeumkent, es azota szamos nagy port felverö kiallitast is lathattunk itt. En itt ismerkedtem meg többek közt Lucien Herve, Philip Lorca-Dicorcia es Lillian Bassmann munkajaval.
Az oriasi epületben helyt kapott a Fotografia Haza es az Aktualis Müveszet Csarnoka, ket teljesen különallo muzeumi intezmeny, de mindkettö a maga nemeben nagyon erdekes. Harmadikkent szinten a Deichtorhallenhez tartozik, de külön epületben talalhato a Falckenberg gyüjtemeny.

Le Corbusier: Notre Dame du Haut. Foto: Lucien Herve

Julius vegen is jo programra van kilatas. A Fotografia Hazaban Phillip Toledano "The Day Will Come When Man Falls" c. kiallitasa lesz lathato.

Phillip Toledano: Choc and Awe Bar

A Falckenberg gyüjtemeny Lynn Hershman Leeson munkait mutatja be - a kiallitas 2 het mulva nyit New Yorkban, onnan vandorol aztan tovabb Hamburgba - ezt en szemely szerint csak a modern müveszet tenyleg nagyon lelkes rajongoinak ajanlanam.
Meg nem tudni, mi is lesz kiallitva az Aktualis Müveszet Csarnokaban, de amint kiderül, megirom itt a blogon.

Sajnos mar nem lathato, de szerencsere az interneten ujraelhetö Antony Gormley "Horizon Field" c. munkaja, mely szinten itt keszült. A müvesz magat a termet is bevonta alkotasaba - a csarnok közepere beepitett tükörfelület visszaveri a tetö acelszerkezetenek kepet...

Foto: Henning Rogge

Övelgönne

A sok nehezen emeszthetö törtenelem es kultura utan ma következzen egy könnyebb fogas: Övelgönne, az Elba part kikötö es Blankenese köze esö egyik szakasza, egy könnyed nyari, gyalogos vagy biciklis kirandulasra invital.

Foto: Panzau (pro-wohnen.de)

A varosresz neve, Övelgönne, eredetileg irigyseget avagy fukarsagot jelent - nem vet eppenseggel jo fenyt az itt lakokra, de mar egy rövid seta utan is könnyen erthetö, hiszen meredek, Elbara nezö domboldalaval ez talan Hamburg legszebb lakoterülete. Ma mar Övelgönnenek csak az Elba partjan vezetö promenadot hivjak, amelyet a varosbol a 126 lepcsöfokos un. "Egi Lepcsön" lehet elerni.

Foto: Constantino Turco

Az Elba strandjan telen-nyaron nagy a gyalogos, korcsolyas es biciklis forgalom. Nyaron a parton beszelgetö, olvaso vagy grillezö csoportok mellett meg fürdözök is vannak böven, pedig az Elba azert ritkan melegszik 15 fok föle. 

Az elsöszamu latnivalo a promenad utcasora, a hazak a XVII es XXI szazad között epültek, hol falusias, hol varosias, de mindig szigoruan eszaknemet stilusban. A masik oldalon az Elba itt mar balatonos szelessegüre tagul, ralatni a kikötöre es szinte karnyujtasnyira huznak el az oceanjaro hajok.

Foto bildarchiv-hamburg.de

Erdemes megallni a Strandperle (Strand Gyöngye) kavezonal, amely a 70-es evek ota minden pompa nelkül, teljes lazasaggal varja a vendegeket. Kiülünk a homokba egy üveg Astra sörrel es süttetjük magunkat a kellemes, sosem tul meleg nappal - erröl hires a Strandperle, ezert szamit a vilag legelsö szamu varosi Beach Clubjanak.

Foto: Kay-Uwe Rosseburg

A masik "latnivalo" a partra kitett menkü nagy, 216 tonnas, majdnem 5m magas ködarab, az Alter Schwede (Öreg sved). Ezt 1999-ben talaltak az Elba medreben, az egyik jegkorszaki gleccser tolta ide valahonnan jo messziröl.