Hidak

Nem indulhatunk ugy el Hamburgba, hogy ne essek szo a hidakrol, mert Hamburg a hidak varosa.
Olyannyira, hogy Hamburgban több hid van, mint Velenceben. Söt, több a hid, mint Velenceben, Amsterdamban es Stockholmban összesen. A Nemet Statisztikai Intezet szambavetele szerint Hamburg 2.485 hidjaval biztosan Europa - de lehet, hogy az egesz vilag - leghidasabb varosa.

Kis hijan itt epült meg a vilag legnagyobb hidja is, erre a mai napig is emlekeztet az Övelgönnei strand elejen lathato oriasi betontalapzat - ez nem szamit eppenseggel kedvelt turistalatvanyossagnak, pedig törtenete nagyonis erdekes.
Ez a talapzat egy oriasi, az Elban at vezetö függöhid alapjanak epült. Ugyanis a 30-as evekben Hitler Hamburgot az öt "Führer Varosa" egyikenek kialtotta ki. Szerinte Hamburg "a nemzeti szocializmus kapuja a vilag fele", es termeszetesen ugy dukalt, hogy ezt a varost is monumentalis epületekkel tegyek egyedülallova. Az ötlet ehhez magatol a Führertöl eredt, aki egy kikötöi hajokazas soran "spontan" rajzolta meg a az elbai orias függöhid tervrajzat. A rajz maig is megmaradt - a hid 70 meter magasan huzodott volna, a Golden Gate mintajara több mint 250 metert szabadon hidalva at. Technikailag ez akkoriban egyedülallo kihivas volt - lehetseges egyaltalan az Elba medrebe 180 meter magas tartopillereket epiteni? Ennek tisztazasara epült a ma is meglevö probaalap, amelynek alaköletetelen maga a Führer is jelen volt. A projekten 70.000 munkas 25 even at dolgozott volna - de a vilaghaboru hamarosan keresztülhuzta a terveket, es Hamburgnak jo ideig mas gondjai akadtak, mint az orias függöhidak...
...egeszen a 70-es evekig, amikor ujra felmerült az Elba-hid ötlete. Mas helyen - addigra az aruforgalom athelyezödött a kikötö belsö reszeibe - de szinten az egesz kikötö felett epült meg a Köhlbrandbrücke 1974-ben. A hidfök 135m magas acelpoznak, a hid teste 55 meterrel a viz fölött halad el, az egesz konstrukcio 3.618m hosszu, a leghosszabb függö resz pedig 325m-t hidal at.

Foto: promods.net

Aki valaha keresztülment a Köhlbrandbrücken, az megerti, hogy mennyire bizarrnak tünhetett a 2. vilaghaboru elöestejen Hitler meg ennel is joval ambiciozusabb hidterve...
Egyebkent 2014 ota folyik egy uj hid epitese, mert a mai oriashajok szamara az 55 meteres hidmagassag mar nem eleg. Az uj hid, amely 2030-ra fog elkeszülni, lehetöve teszi a legnagyobb kontenerhajok problemamentes athaladasat is... belmagassaga pontosan 72 meter lesz, ezzel is bizonyitva, hogy nincs uj a nap alatt...

Hummel, Hummel, Mors, Mors

Ha egy hamburgi "Hummel, Hummel" felkialtassal közeledik hozzad, akkor erre csak egy helyes valasz van: "Mors, Mors!" Az egykor hirhedt hamburgi köszönes mara kisse kiment a divatbol, de csatakialtaskent meg ma is el es virul, pl. a focistadionokban.

A szofordulat eredete a XIX szazadban keresendö. Ekkor elt Johann Wilhelm Bentz, azaz csufneven Hans Hummel, aki az egykori hamburgi belvarosban vizhordozokent tevekenykedett. 

A központi vizellatas bevezetese elött ugyanis a varosi lakossag is kutakrol hozta a vizet; a vizhordozo nemi jutalek fejeben atvette ezt a nehez munkat. Bentz, aki a legendak szerint rendkivül morcos es rosszkedvü termeszet volt, altalaban egy csapat gyerek kisereteben jarta a varost, mestersege egyenruhajaban, a fekete kabatban es fekete kalapban. A gyerekek folyamatosan csufoltak, Hummelnek szolitva - mivel ö roskadasig meg volt rakva a nehez vizesvödrökkel, igy csak kiabalni tudott: "Mors, Mors", ami az eszaknemet tajszolasban annyit jelent, hogy nyald ki a f****.

Hans Hummel 1854-ben meghalt, de a szofordulat addigra bekerült a köznyelvbe, egyfajta titkos jelkodkent - ha pl. ket hamburgi külföldön talalkozott, igy köszönve rögtön vilagossa lett a szarmazas szerinti kötelek.

A 30-as evekben a nacik szemet szurta Bentz egykori területe, a Gängeviertel, amely lepusztult, szegenyes hazaival csak ugy ontotta a "reakcios es kommunista" elemeket. Hamarosan döntes született: az egesz varosreszt leromboltak, es helyebe uj, vilagos es tisztabb epületek epültek. A nacik jo erzekkel egy tipikus hamburgi stilusu, klinkerteglas, ugymond "nepies" negyedet huztak fel - a nepies jelleg alatamasztasara pedig eppen jol jött Hans Hummel legendaja. Igy került 1938-ban a Rademachergang egyik terere Hans Hummel szobra.

Foto: wikipedia.org

A szobor egyik felen a vizhordozo legendas alakja lathato - mögötte pedig az öt csufolo gyerekek.

A figyelmes szemlelö a ter egyik tavoli sarkan - a Breiter Gang fele esö sarokhazon - egy masik szobrot fedezhet fel: egy vasott gyereket, aki letolt nadragjat mutatja a jobb sorsra erdemes vizhordozo fele...

Foto: saltacornu/flickr

A szobor es az epületek ma mar senkit sem emlekeztetnek a naci propagandara, Hans Hummel pedig a mai napig is hüsegesen követi a HSV focicsapat meccseit - az idök vegezeteig, vagy legalabbis amig a HSV az 1. Bundesligaban jatszik...

Nemzetközi Tengereszeti Muzeum

A Nemzetközi Tengereszeti Muzeum matol kezdve szinten a vilagörökseg resze, hiszen a Speicherstadt egyik nagyobb epületeben, a Kaispeicher B-ben talalhato, melyet nagyon igenyesen, korhüen ujittatott fel Hamburg varosa. A muzeum 2008-ban nyilt meg, a gyüjtemeny alapjat egy privat gyüjtö, Peter Tamm adta.

Foto: notholt.de

A muzeumban több mint 40.000 targy es több mint egy millio fotografia kapott helyet, es rengeteg temakörben vannak erdekessegek, a tengeri navigacio es a hajozas törtenetetöl kezdve a modern hajozasig.

Itt lathato pl. a James Caird II, egy 7,5 meter hosszu csonak, amelyben Sir Ernest Shackleton,(szerintem a XX szazad legnagyobb felfedezöje) ket evig hanyodott a jegen es a tengeren miutan hajojat, az Endurance-t a jeg sztmorzsolta. Vegül Shackletonnak sikerült megtennie a több mint 1000km-es utat a legközelebbi balnavadaszokhoz es igy ö maga es teljes legenysege is megmenekült.

Foto: www.forum.jamescairdsociety.com

A 9. szinten több tizezer hajomodell lathato, egy szinte minden letezö hajotipust atölelö gyüjtemenyben.

A muzeum dokkjaban a Queen Mary II több mint egy millio legokockabol megepitett masa fekszik.

Foto: commons.wikimedia.org

A muzeum hajoszimulatoraban barki kiprobalhatja, milyen is egy modern tengerjaro hajot igazgatni. Itt hetente haromszor valodi hajoskapitanyok allnak tudasukkal a latogatok rendelkezesere.

Foto: news.hamburg-convention.com

Hot News: Speicherstadt es Chilehaus vilagöröksegek!

Az Unesco Vilagörökseg Bizottsaga mai bonni ülesen a hamburgi Speicherstadtot es a Chilehaus-t felvette vilagörökseg listajara! Ezzel Hamburgban van Nemetorszag 40. vilagöröksege.

Kenuzas az Alster folyon

Elözöleg mar bemutattam az Alster tavait, de az Alster folyokent is fontos resze Hamburgnak.

A folyo, oldalagai es csatornai behalozzak a varost - egy kenutura a nyari melegben kivalo kirandulas es a legjobb modja a varos megismeresenek, hiszen a vizen szinte mindenhova el lehet jutni es betekintest nyerni a homlokzatok mögött, a kertekben zajlo eletbe. 

Aki Hamburg eszaki reszen kezdi kiruccanasat, az valosagos vadregenyes kenuturara szamithat. 

Foto: kanumagazin.de

A folyo melletti telkek nem csak nagyon dragak, de szinte megszerezhetetlenek: csak örökösödes utjan vagy kez alatt lehet hozzajuk jutni. Igy a part menti birtokokon többnyire elegans villak es kuriak allnak. Megis szinte barhol ki lehet kötni, hiszen a to közvetlen partja mindenhol nyilvanos területnek szamit.

A varosközponthoz közeledve egyre szorosabban allnak a hazak, egyre rendezettebb a folyopart.

Foto: nocke.de

A Rondeelteich (Kerek to) es környeke mar belvarosi villanegyed, a tavacskan nagy a kenuforgalom.

Innentöl mar a belvarosban haladunk, a folyoparton ketoldalt a szazadfordulobol szarmazo berhazak es loftok, bennük "drive-in" vagy kenukikötös kavezok es fagyizok.

Foto: hamburg.de

A kenu-utvonal vege az Außenalster tava, innen visszafele indul a kenu - szerencsere az Alsternek minimalis sodrasa van...

Planten un Blomen

Minden valamirevalo varosnak van tüdeje: ami Budapesten a varosliget, New Yorkban a Central Park, az Hamburgban a Planten un Blomen. A nev eszaknemet tajszolasban "Pflanzen und Blumen"-t jelent, magyarul "Növenyek es viragok" - es a nev program, hiszen a botanikus kert es nyilvanos park keverekeröl van szo.
A 47 hektaros kertet 1821-ben alapitotta Johann Georg Christian Lehmann nemet botanikus - az ez alkalommal ültetett platanfa meg ma is el es jo egeszsegnek örvend.

Foto: Winfried Steinke

A park kivaloan alkalmas egy csaladi piknikre vagy setara, de emellett szamos latvanyossag is talalhato benne: a Patikus Kertek, azaz "az egeszseg het kertje" feherre meszelt falai között szamtalan gyogy- es füszernöveny terem, a Mediterran Teraszok fekete palakövei magukba szivjak a nap meleget, igy a Földközi-tenger jonehany növenye dacol itt a hamburgi eghajlattal, a Rozsakertben több mint 300 rozsafajta viragzik - es mi lenne egy park Japankert nelkül? Ez esetben Europa legnagyobb japan kertjeröl van szo, közepen igazi japan teahazzal.

Foto: hamburger-fotospots.de

Hamburgi Foto Triennale

Ezen a nyaron kerül sor a hamburgi Foto Triennalera, amely kereteben nyolc muzeum, szamos galeria es a varos különbözö pontjain felallitott kontenerek mint pop-up kiallitotermek mutatnak be fotografiai munkakat. Emellett szamos fotozassal kapcsolatos rendezvenyre is sor kerül, ahol müveszekkel lehet talakozni/vitatkozni, stb...
A triennale mottoja: "The Day Will Come".
Erdemes elidözni a Triennale honlapjan, hiszen annyira sokszinü a program, hogy mindenki talal benne a sajat maga szamara erdekeset.

Foto: phototriennale.de